Ferenc
10 °C
29 °C

Ludwig von Mises volt a fasizmus és szocializmus legnagyobb ellensége

2020.09.30. 20:24 Módosítva: 2020.09.30. 20:27

139 éve született Ludwig von Mises az Osztrák-Magyar Monarchiában, a mai ukrajnai Lviv városában. Mises volt a 20. század egyik legmeghatározóbb alakja a fasizmus és a szocializmus ellen vívott harcban. Egyúttal ő alkotta meg a klasszikus liberális közgazdaságtan keretein belül a központi bankrendszer kritikáját felelőssé téve azt a gazdasági válságok kialakulásáért.

Egy valószínűleg kitalált történet szerint Benjamin Franklin meglátogatott egy pamutszövödét Angliában, ahol a szövöde tulajdonosa büszkén mutogatta neki: „Nézze, ezek Magyarországra szánt pamutjavak.” Benjamin Franklin körbenézett, és a munkások rongyos öltözetét látva megkérdezte: „Miért nem termel a saját munkásainak is?”

Ekkoriban Anglia több nagy háborún is túl volt; megnyerte a francia-Habsburg-orosz hatalmakkal szemben a Hétéves Háborút, majd hogy fedezze az abból származó költségeket tea-koncessziót akart rákényszeríteni amerikai gyarmataira újabb háborút előidézve, ami azok függetlenségével zárult. Az ország nehezen viselte a többfrontos küzdelmet és ételhiány keletkezett. A mezőgazdasági termékeket Lengyelországból, Oroszországból és Magyarországból kellett importálnia, amiért cserébe például ruhaipari termékeket exportált.

Ludwig von Mises
Ludwig von Mises
Fotó: Wikipedia

Mises úgy tartotta, hogy Anglia problémáját az ipari forradalom nyomában kisarjadzó piacgazdaság oldotta meg. A termelékenység növekedése tette lehetővé, hogy az angliai munkások idővel többféle termelési tevékenységet tudjanak végezni és ezzel globálisan még több fogyasztói igényt elégítsenek ki.

A profitok azoknak a kezére játsszák a termelési tényezőket, akik a lehető legügyesebben elégítik ki a fogyasztók legsürgetőbb szükségleteit, míg a veszteségek elsodorják őket a hatékonytalan üzletemberek birtokából. Az olyan piacgazdaságban, amit nem szabotált a kormány, a tulajdonosok úgyszólván a fogyasztók megbízottjai. A piacon egy napról napra ismétlődő népszavazás dönt arról, ki, miből, mennyit birtokoljon. A fogyasztók azok, akik egyeseket gazdaggá, másokat nincstelenné tesznek.

- írta 1955-ben Mises (magyar fordítás: Táborszki Bálint). 

Mises zsidó családban született, egyetemi éveit Bécsben töltötte. A II. Világháború kitörésekor - követve fizikus fivérét Richard von Misest - családjával az Egyesült Államokba emigráltak. Munkássága később sarokkövévé vált a Carl Menger által alapított osztrák közgazdaságtani iskolának. Nézetei törésvonalat húztak a laissez-faire szabad piac valamint a központi irányítás alá eső szocializmus, fasizmus és a központi banki tevékenység közé. Mises minden központi hatalommal és tervezéssel szemben kritikus volt.

A Nagy Gazdasági Világválság kapcsán írta meg 1931-ben, hogy:

a rendszeresen visszatérő ciklikus gazdasági válságok oka nem más, mint a központi jegybankok monopol helyzete

a pénznyomtatás felett, amelyek a kamatláb manipulálásával a fellendülés éveiben elősegítik a hitelfelvétel eufóriájának kialakulását létrehozva olyan befektetéseket, amikre a társadalomnak nincs szüksége.

Azt tartotta, hogy az állam csak úgy tud beavatkozni a gazdaságba, ha egyes szereplőket korlátoz, másoknak pedig kiváltságokat ad. A központi tervező azonban - mondja Mises - nem lesz képes sosem eldönteni, hogy az egymástól is függő termelési módok közül melyiket válassza, hogyha a piac pillanatnyi állapotában kell megbecsülnie, hogy mire van igény. Ezért elutasított minden korabeli piacba való erőszakos beavatkozást, ami a fasizmuson, termelő szövetkezeteken vagy állami munkahely-teremtéssel akart megoldást találni társadalmi és gazdasági problémákra.

  • A Theory of Money and Credit könyvében először alkotott olyan elméletet amiben egységes elméleti keretben magyarázta a tőkepiac és a pénzügyi rendszer működését és ebben elemezte a jegybanki kamatpolitika potenciálisan gazdasági válságokat súlyosbító szerepét. 
  • Az Economic Calculation in the Socialist Commonwealth cimű cikke, és az arra épülő Socialism cimű könyve, még ennél is jelentősebb. Ezek a művei a szocialista parancsgazdaság fundamentális problémájáról szólnak, mely szerint a szocializmusban a terv mindig a tervezők preferenciáit fogja tükrözni és nem a fogyasztókét.
  • A Human Action című munkájával a szociológia cselekvéselmélet ágát és a közgazdaságtant egységes tudományággá szintetizálta. A Neumann János és Oskar Morgenstern által kidolgozott játékelmélet mellett ez a másik fundamentális alapozó munka ami ma megkerülhetetlen teljes modern közgazdaságtanban épül.

Arra a kérdésre, hogy a két tényező, a munka vagy a tőke közül miért az utóbbi okozta a termelékenység növekedését, azt válaszolta:

Az a tény teszi magasabbá napjaink Egyesült Államának teljes kibocsátását (foglalkoztatott emberenként) az előző korok vagy a Kínához hasonló, gazdaságilag visszamaradott országok termelésénél, hogy napjaink amerikai munkását több és jobb eszközök segítik. Ha a tőkefelszerelés (munkásonként) nem volna bőségesebb, mint háromszáz évvel ezelőtt, vagy mint ma Kínában, a kibocsátás (munkásonként) nem lenne magasabb. (...) Azoknak írható jóvá a teljes munkaerő termelékenységének sokszorozódása, akik megtakarítanak és befektetnek. (Mises: 1956)

Mises a reklámozást is védelmébe vette:

Közkeletű tévedés, hogy az ügyes reklámozás bármit el tud adni a fogyasztóknak. Eszerint a legenda szerint a fogyasztó egyszerűen védtelen a “nyomást gyakorló” reklámozással szemben. Ha ez igaz lenne, az üzleti siker vagy bukás egyedül a hirdetési módokon múlna. Viszont senki sem hiszi azt, hogy bármilyen reklám sikerre juttatta volna a gyertyakészítőket az elektromos izzóval szemben, vagy a lovaskocsisokat a gépjárművekkel szemben, vagy a libatollat a fémtollal, majd később a töltőtollal szemben. (Mises: 1949)