Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMPárnacsata: „Miért nem oktatják, hogyan kell szexelni?”
További Kultúr cikkek
A Párnacsata podcastes lányok nemrég feltöltöttek egy adást, amelyben a pornó és a romantikus filmek hatásairól beszélgettek.
A kiindulópontot az a hipotézis adta, hogy a romantikus filmek hasonlóan ferdítik el a nők számára a valóságot, mint a férfiaknak a pornó.
Miért teremt irreális elvárásokat a két műfaj?
A szerelem csak akkor lehet igazi, ha flashmobot szervezünk kétszáz táncossal egy zsúfolt tér közepére? A szex pedig csak akkor jó, ha olyan, ahogy a pornóban ábrázolják?
És miért nincsenek oktatófilmek arról, hogyan kell szexelni? Hiszen így a pornóra hárul a szexedukáció szerepe, ami nem biztos, hogy jó példa egy útkereső tininek.
Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vetnek fel, amiket a maguk módján válaszolnak meg.
Azaz kifejtik a véleményüket a dolgokról, de megfejtéseiket nem tekintik egyetlen igazságnak.
A podcastet László Viktória és Inzsöl Júlia (HeyJulie) készíti.
Mindketten önállóan is igényes netes tartalmakat gyártanak, de talán a Párnacsata az, ami kortól és nemtől függetlenül szólhat bárkinek. A két lány nem először nyúlt tabukat döntögető témákhoz.
Minden esetben úgy építik fel a beszélgetést, hogy mernek megfogalmazni saját véleményt a témákról, saját tapasztalataikat is kibeszélik. Így nem adnak esélyt a felszínes és általánosítgató kijelentéseknek.
Rengeteg kényes témát dolgoznak fel, amiről sokszor a közvetlen környezetükkel sem mernek beszélni az emberek, nemhogy az interneten. Azt a fajta intim közeget teremtik meg, amit az angol „pillow talknak” nevez. Lámpaoltás után a legjobb barátok mernek csak így beszélgetni a biztonságos sötétben. Ez adja a párnacsata érzést. A tabuk döntögetése egy intelligens beszélgetésbe ágyazva felszabadító lehet azoknak is, akik csak hallgatják a podcastet.
Sokszor, ha olyan témákba mennek bele, amiket ők maguk kevésbé ismernek, vendéget hívnak, aki saját tapasztalatával bővíti az ismereteket. Arra is figyelnek, hogy az epizódok ugyanúgy szóljanak női és férfi hallgatókhoz is.
Beszélnek nőspecifikus dolgokról, például a női ciklusról, a nőket érintő betegségekről, de mindezt úgy, hogy az ellenkező nem számára is hasznos ismereteket adjanak.
Viszont fordítva is egyenlítenek. Volt vendég, aki arról beszélt, milyen az élet tizenéves fiúként hererákkal, de csináltak adást, ahol fiatal férfi mesélt arról, mennyire nehéz csajozni.
Az adások átlagosan egyórásak, munkába menet-jövet, takarítás, főzés, teregetés közben pedig a kellemes a hasznossal köthető össze.
Ami miatt pedig ad egy pluszt a többi beszélgetős podcasthez képest, hogy létrehoztak egy zárt csoportot a facebookon, ahol anonim módon vagy nevet vállalva is lehet további témákat, kérdéseket felvetni, vagy továbbgondolni a már meglévő adásokat.
Ezért nem csak hallgatás közben érezzük, hogy nem vagyunk egyedül a minket foglalkoztató kérdésekkel, kommunikációt is kezdeményezhetünk. Így változtatták át a lányok ezt a passzív műfajt aktívvá.