Hollywood magyar zsidó szülőatyjai – az első nagyjátékfilm, az első Oscar-díj és Zemplén

„Nem elég magyarnak lenni, de azért segíthet”

– a legenda szerint a fenti, álláskereső újoncokat eligazító felirat Zukor Adolf, a magyar származású hollywoodi filmmogul irodája falán állt. A Paramount Pictures atyja, valamint William Fox néven ismert, szintén „hungarikum” sorstársa – aki nem más, mint a 20th Century Fox alapítója – angolul már hosszú évtizedekkel ezelőtt életrajzi regényeket írt, idén novemberben pedig végre szülőhazájukban – immár magyarul – is elérhetővé válnak a kötetek.

Kamaszok a tengerentúlon

Zukor Adolf és Fuchs Vilmos (angolosított és közismert nevén William Fox) Ricséről és Tolcsváról indult el Amerikába, hogy lefektessék mesébe illő karrierjük alapköveit. E magyar férfiak nevéhez fűződik két világhírű és befolyásos filmstúdió, a Paramount Pictures és a Twentieth Century Fox születése. Mindketten büszkén vállalták származásukat, személyüket pedig az amerikai szakirodalom a mai napig Hollywood magyar alapítóatyjaiként tartja számon. 

Igaz, hogy más vizeken eveztek, ám az amerikai identitás az ő hatásukra formálódott újjá. Zukor az első amerikai nagyjátékfilm (az 1913-as The Prisoner of Zenda) producereként, míg Fox a hangosfilmek óriásaként vált ismertté.

Zukor Adolf életútja tényleg megér egy misét – regényt meg pláne. Mindössze 15 évesen, 1888-ban, szülei elvesztése után egymaga vágott neki a nagyvilágnak, és emigrált az Egyesült Államokba. Kezdetben még csak szőrmeárus(segéd)ként kereste kenyerét, ám 1904-ben egy filléres bódéhoz társult (itt egy penny bedobása fejében 3 perces mozidarabokat vetítettek). A film iránti szerelme ekkor lobbant fel, a mozgóképekben pedig azonnal üzletet látott. Miután 1912-ben megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült Erzsébet királynő című francia film forgalmazási jogát, szó szerint bezsebelte a korabeli Amerikát.

Néhány szorgos év után, 1916-ban megszületett a Paramount Pictures

A cég Jesse L. Lasky stúdiójával, a Feature Play Companyval olvadt egybe. Az ő nevéhez fűzhető a „star system” kialakulása és az abban látott potenciál kihasználása is, ami egy újfajta módszer volt a filmcsillagok befuttatásához. Az ígéretes (külsejű) színészeket dicsőítették, szinte elérhetetlen státuszú emberekké emelve őket. Művésznevet és új, sokszor hamis élettörténetet, identitást kaptak, ezáltal pedig komplett karakterekké váltak, hogy aztán sok-sok évig az ipar egyeduralkodói legyenek (pl. Joan Crawford vagy Rock Hudson). E színészek perszónája sokkal inkább meghatározó volt, mint magukban a filmekben nyújtott alakításuk vagy éppen a tehetségük vagy annak hiánya.

Zukor önéletrajzi kötete, a The Public Is Never Wrong 1953-ban jelent meg. Ennek a műnek készült el most a magyar fordítása, A közönség sohasem téved című memoár. A filmmogul őszintén taglalja kalandos életútját, magyarországi gyermekkorát, a

Hiába hagyta ott szülőhazáját, Zukor életében örökké fontos szerepet játszottak a magyarok, legfontosabb hazai támasza pedig felesége, Kaufmann Lottie volt.

Az első magyar Oscar-díjas

Zemplén nem csak szőlőt, sztárokat is jócskán terem, hiszen Tolcsván, Hegyalja szívében, Zukortól mindössze 50 kilométerre látta meg a napvilágot a másik magyar filmmogul, Fuchs Vilmos, ismertebb nevén William Fox is. A 20th Century Fox stúdió alapítóatyja, a hangosfilm úttörője 1879-ben született, hányatott sorsú zsidó bevándorló szülők gyermekeként küzdötte fel magát az amerikai filmipar képzeletbeli trónjára. 

Zukorhoz hasonlóan szintén a ruhaiparban kezdett dolgozni, vállalata már akkoriban remekül prosperált. Páratlan üzleti érzéke azonban a filmek világáig repítette, túladott textilcégén, és egy brooklyni mozit vásárolt, ahol hamarosan filmeket kezdett gyártani. 

Ő volt az első magyar, aki 1929-ben a filmtörténet egyik legelső Oscar-díját vehette át a Virradat című film producereként. Ám 1929 nem csak ünneplésre, tragédiára is okot adott. Az MGM stúdió felvásárlását fontolgató Fox autóbalesetet szenvedett, s mire felépült, beütött a nemcsak Zukort, de őt is anyagilag sújtó világgazdasági válság.

Innen már nem volt visszaút, egy évvel később alig 18 millió dollárért vált meg cégbirodalmától, ami különben több mint az összeg tízszeresét, potom 200 millió dollár értékű részvényt érhetett. Elfeledetten, magára hagyatva halt meg, ám személyével ellentétben stúdiójának neve a mai napig csillog az amerikai filmbiznisz egén.

Életrajzi regénye még életében, 1933-ban jelent Upton Sinclair presents: William Fox (Upton Sinclair bemutatja: William Fox) címmel. A sztori igazi hibrid műfaj, ami rendkívül sokrétűen mutatja be a filmmogul életét. Dokumentumregény, hiszen életének és üzleti ügyeinek írásos dokumentumain alapul, emellett pedig egy nagyinterjúra épülő, személyes memoár. A hivatásos író, Upton Sinclair külső szemszögből megfogalmazott kritikái és Fox saját visszaemlékezése keveredik a műben. 

Magyarokról magyaroknak

Annak, hogy a filmmogulok regényei eddig miért nem jelentek meg magyarul, egyszerű oka van – Magyarország zűrzavaros 20. százada. A kötetek eredeti kiadásának idején itthon még érvényben voltak a zsidótörvények és a '45 után rendszernek sem az emigráns kapitalisták voltak a hősei. A magyar kötetek szerkesztői, Kollarik Tamás és Takó Sándor csak hosszú évek kutatómunkája után jutottak el odáig, hogy 2019-ben nekiállhattak az életművek feldolgozásának. A szerkesztők szerint Magyarországon sajnos alig hallani Zukor és Fox nevét, hiába áldja őket egész Amerika. Az új könyvek remélhetőleg ismeretterjesztő és oktatási tananyagként is szolgálhatnak.

A szerzői jogok tisztázása, valamint az életművek széttöredezett írásos, fényképes és videós anyagainak felkutatása nem volt egyszerű feladat, Kollarik és Takó évekig dolgozott az ügyön. A két életrajzi könyv szerkesztői munkálatain túl egy harmadik kötetet is készítenek a filmesek életéből, Hollywood és a magyarok kapcsolatáról.

Az előmunkálatoknak már tavaly neki is álltak. Az évek alatt felkutatott és összegyűlt anyagok beépülnek majd a dramaturgiai szálba, amely mentén a film fut. A mozi fontos országimázst építő dokumentumfilmmé válhat, a kötetek szerkesztői pedig ismert stúdiók és világhíres színészek bevonását is tervezik a projektbe.

(Borítókép: Adolf Zukor (k) a 80. születésnapján 1953-ban. Fotó: Bettmann Archive / Getty Images)