Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA turbános bölcs rajzfilmen tanítja a magyarokat
További Kultúr cikkek
- Meghalt Olivia Hussey, aki Júliát játszotta Franco Zeffireli adaptációjában
- Snoop Dogg vett egy szatyornyi problémát
- Maggie Smith halálával egy korszak véget ért, de a Downton Abbey nem felejt
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
A török folklórban rendkívüli népszerűségnek örvendő Naszreddin hodzsa bolondos természetű ember, aki különc módon adja elő az általános emberi igazat. Ebben a tulajdonságában rendkívül hasonlít olyan történelmi figurákra, mint Shakespeare és a portugálok udvari bolondjai vagy az indiai uralkodók házi bohócai.
A tréfás tanító történetei az évszázadok alatt bejárták Ázsiát, Afrikát, sőt Európát is, hiszen az elbeszélések univerzális, mintsem valláshoz vagy világnézethez kötött bölcseletek. Az 52 epizódból álló magyar sorozat a 13. században élt, a török humor jelképeként szolgáló közel-keleti bölcs történeteit dolgozza fel, ami modern gegekkel és elemekkel szól korunk népéhez, a néző ezáltal sokkal inkább azonosulhat az egyébként több száz éves tanmesék szituációival.
A KEDD Stúdió által életre keltett televíziós sorozatot számtalan, népi elemekkel tarkított mesekötet és feldolgozás előzte meg. Gerdelics Miklós, a sorozat rendezője és írója Kúnos Ignác turkológus A török hodzsa tréfái című gyűjteményét vette alapul a modern változat elkészítéséhez. Az új sorozatot szintén egy igazi folklórkutató, Berecz András mesemondó hangja színesíti.
Naszreddin titokzatos figura, aki kevésbé kiszámítható, mint, mondjuk, Háry János vagy Csalóka Péter, hiszen önmaga ellentéte is tud lenni – állítja a karakterek hangját kölcsönző előadóművész.
Az egy-két perces mesék időtálló, univerzális üzenetet közvetítenek: a bolondos mester az abszurd humor nemzetközi nyelvén tanít a fortélyos gondolkodásra és a mindennapi szokásaink újraértelmezésére, így tehát a magyarokhoz is legalább ugyanannyira szól, mint a keleti népekhez.
Az alkotók igyekeztek olyan mesét alkotni, ami a gyerekek és felnőttek számára egyaránt oktató és szórakoztató is, az epizódok pedig önmagukban, háttértudás nélkül is működnek, célba érnek, így részenként is élvezhetők. A sorozat szlogenje, vagyis a „bölcs bolondságok, bolond bölcsességek” utal Naszreddin gyermeki furfangjára és csavaros észjárására, amire előszeretettel rá is játszik, így tréfálva meg a mit sem sejtő karaktereket (és persze a közönséget).
Az élelmes gondolkodás a magyar és a török mesehagyománynak is fontos eleme – magyarázza Gerdelics Miklós rendező.
A török ember rendkívül árnyalt és szellemes észjárásán alapuló humorérzék tehát remekül tetten érhető a hodzsa karakterén. Naszreddin egyetlen igaz cimborája pedig nem más, mint a híres bolondos szamara, „akinek” a hátán hátrafelé ülve vált világszerte ismert karakterré a tanító.
A sorozat animátora Gerdelics Miklós és Fazakas Kinga, producere az Oscar-díjra jelölt M. Tóth Géza, zenéjét a török Turku népzenekar szerezte. Az animációs sorozat első évadja már elérhető a Telekom Videotékában.
(Borítókép: KEDD / YouTube)