Unatkozik-e a bölcsész, ha nem mehet kiállításra és koncertre?

A megkérdezettek listája (a 18–25 éves korosztály képviselői) igen sokszínű. A legtöbb hallgató kommunikáció és médiaismeretet, japánt, anglisztikát, pszichológiát, tervezőgrafikát, magyart, történelmet, filmelméletet, esztétikát, művészettörténetet, vagy éppen filozófiát tanul, de kimagasló számban válaszoltak többek között a szabadbölcsészek és osztatlan tanári képzésben résztvevők is.

Mi érdekli a hallgatókat?

Irodalom, zene, film, fotó, színház, képzőművészet, nyelvek – ezek a főbb érdeklődési körök, amelyek közül választani lehetett a kérdéssort kitöltőknek. A prímet 79,6 százalékkal a zene vitte, második helyen 73 százalékkal a film, míg a dobogó legalsó fokán 69,3 százalékkal az irodalom áll.

Ez nem azt jelenti, hogy a válaszadók túlnyomó többsége zenész vagy éppen irodalmár lenne, csupán azt, hogy a tanulmányain kívül (vagy éppenséggel azt kiegészítve) ez a „hobbija”. Az „egyéb” rubrikába olyan gyöngyszemek is bekerültek, mint a videojáték, illetve a sminkelés.

A felmérésünkből kiderült, hogy az iskolazár kezdete óta

• 69,9 százalékuknak több,
• 30,7 százalékuknak kevesebb

ideje jut kulturális témákkal foglalkozni: vagyis olvasni, filmet nézni, rajzolni, egyéb kreatív elfoglaltságot végezni.

A kérdésre, ami a hallgatók a korlátozások előtti szokásait vizsgálta, a következő eredmények születtek: 

• 12,4 százalékuk hetente járt koncertre/színházba/múzeumba/irodalmi beszélgetésre stb.
• 48,9 százalékuk havi 1-2 alkalommal vett részt kulturális programon.
• 29,9 százalékuk több havonta, ha eljutott valamilyen eseményre.
• 9,9 százalékuk pedig ennél is ritkábban, vagy szinte soha nem járt szabadidejében szórakoztató és művészeti előadásokra.

Menő, de nem eléggé az online

Az online koncertek, színházi előadások és múzeumok a válaszadók körében is népszerűnek bizonyultak, ők elsősorban a Facebookon és a YouTube-on keresztül csatlakoztak a közvetítéshez.

de nyitott az efféle lehetőségekre. Az 1-től 5-ig terjedő skálán 3,4-es átlaggal értékelték az online közvetítések minőségét és felhozatalát. 

A kérdés (és a kapott válaszok), miszerint a „Tanulmányaidon kívül naponta mennyi időt szánsz kulturális tartalmak fogyasztására?” (online és valós térben), így alakult:

• 32,8 százalékuk napi egy óránál kevesebbet,
• 47,4 százalékuk 1-2 óra között, 
• míg 19,7 százalékuk több mint 2 órát szán az extra „kulturálódásra”.

Summa summarum: a járvány nem használt a kultúrát kedvelők igényei kielégítésének, ugyanakkor az online megoldások valamelyest betöltik a keletkezett űrt.

(Borítókép: The Washington Post / Getty Images Hungary)