Csúcsok között: eladó Latabár Kálmán Munkácsyja a Kieselbach Galériában

Ötvenötezerről kétszázkilencven millió forintra hízott Latabár Kálmán apróhirdetésen vett Munkácsy képének ára. 

Munkácsy Mihály 1896 tavaszán fejezte be Krisztus-trilógiájának harmadik darabját, az Ecce Homót a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota után. (Mára a trilógia mindhárom darabja a magyar állam tulajdonába került és Debrecenben látható.) 

A kiállított festmény, amely Munkácsy haláláig a mester párizsi palotájában volt, 1898. június 3-án került kalapács alá. Sonnenfeld Zsigmond vette meg, aki akkoriban Hirsch Móric milliárdos iparmágnás jótékonysági alapítványait vezette Párizsban.

Sonnenfeld az 1910-es évek elején tért haza Budapestre szenzációs műgyűjteményével együtt, melyről a Vasárnapi Ujság 1912-ben cikket közölt. A művet megemlíti írásában Farkas Zoltán művészettörténész  is:

...Erről tanúskodik az Ecce Homóhoz festett nagy olajvázlat is, melyet a legjobb Munkácsy-vázlatnak tartok. Tisztán mutatja azt, hogy Munkácsynak meglátási módja nagyon közel állott a nagy francia impresszionistákéhoz.

A kép következő tulajdonosa Schuler Gusztáv írószergyáros volt, tőle a Tauszig testvérekhez került. 

Akkoriban a havi átlagkereset 1500 forint alatt volt, és a legdrágább képek is húszezer forint körül cseréltek gazdát a BÁV aukcióin.

 (Az aukciós rekordot egy Csontváry-festmény tartja 240 millió forinttal.)

Latabár Kálmán az ötvenes és hatvanas években havi 8000 forintos fizetést kapott a Fővárosi Operett Színháztól. Az ország legjobban kereső színészeként rengeteget turnézott is, és helyszínenként 1000 forintos gázsiért szórakoztatta a nagyérdeműt, amiből egyebek mellett komoly Munkácsy-gyűjtemény összevásárlására is jutott.

Most vagy soha, és egy váratlan lehetőség

Az igen magas színvonalú klasszikus anyagból is kiemelkedően fontos lehet a gyűjtők számára Aba-Novák Vilmos életművének egyik jelentős képe, a Cefalu. A festő szicíliai útjainak emlékét megörökítő, 1930-ra datált képet a művész maga ajándékozta dr. Preisich Kornélnak, aki meggyógyította a kislányát. A fő művek közé sorolt, kiváló állapotban megőrzött alkotás azóta a család tulajdonában van. Évtizedek óta először nyílik lehetőség a kép megvásárlására.

Sokáig elérhetetlen volt Gulácsy Lajos 1904-ben, Firenzében festett Nő rózsával című képe. A kivételesen harmonikus, boldog szerelmet sugárzó női portré a közelmúltig egy Andrássy úti palota ékessége volt. A kivételes tehetségű mester életművének egyik legtöbb kiállításon szereplő alkotása a századfordulós magyar képzőművészet egyik legszerethetőbb műve.

Kortárs sztárok

Az acb Kortárs Művészeti Galéria válogatásában a legnevesebb hazai kortárs alkotók műveit láthatjuk a kiállításon. Ilyen a Ladik Katalin Poemim című fotóperformanszához tartozó sorozat is, melyet a New York-i Moder Museum of Art is megvásárolt. 

Ladik Katalin vajdasági költőként indult, az 1960-as évek végétől a performansz vált a legfontosabb műfajává. Ő volt az első női előadó Jugoszláviában, aki a saját testét autonóm, szöveggel és hanggal egyenrangú médiumként használta.

2002-ben, és elsősorban konfliktusövezetben élő művészeknek ítélnek oda. Az eddigi díjazottak között szerepel a Pussy Riot, Josh Fox, Michael Pollan, Alice Walker, a Centre for Constitutional Rights, az Art Production Fund, Lady Gaga és Izland teljes lakossága.

A kiállítás kortárs szekciójában szerepel Bak Imre 1969-es Zöld című képe is, amit eredetileg a pozsonyi biennálén mutattak volna be. A művet sokáig látni se kívánta, mivel a szovjetek 1968-as csehszlovákiai bevonulása miatt Pozsonyban nem kértek a magyar alkotókból. Bak Imre az úgynevezett Iparterv-generáció meghatározó alakja, alkotásai olyan kiemelkedő jelentőségű intézményekben is megtalálhatók, mint a londoni Tate, a New York-i Metropolitan Museum of Art, a berlini Neue Nationalgalerie, valamint a bécsi MUMOK.

A magyar neoavantgárd nagygenerációjának, a már említett Iparterv-nemzedéknek egyik meghatározó alakja Lakner László is, akinek Das Kapital című hiperrealista festménye a művész 1974-es aacheni Ludwig Múzeumban rendezett önálló kiállításán is szerepelt.

A fiatal kortárs alkotók között ott található Batykó Róbert Hocus Potus című képével, amely tőle szokatlan módon egy igen kurrens témát dolgozott fel, az amerikai elnökválasztást. A szellemes címben szereplő Potus szó a President of the United States rövidítése, a kép felső részében pedig kis segítséggel bárki felismerheti a lendületes szőke frizurát viselő, sokak által nem kedvelt amerikai elnök sziluettjét.

A 2020. december 15-től 2021. február 1-ig látható kiállítás klasszikus és modern képeit a Kieselbach Galéria válogatta, az elmúlt néhány évtized képzőművészetét reprezentáló anyagot pedig Pados Gábor, az acb Galéria tulajdonosa állította össze. A kiállításon összesen 140 mű látható, áraikról személyesen a galéria munkatársai adnak majd felvilágosítást.

(Borítókép: Kieselbach Tamás. Fotó: Gerencsér Tamás / Index)