7+1 zseniális időutazós film

Finoman szólva is rendhagyó évet zárunk. A vírushelyzet megmutatta, hogyan változhat meg egyik pillanatról a másikra az egész világ. Sok lemondással, újragondolással járt az elmúlt pár hónap, és valószínűleg akadnak dolgok, amiket utólag másképp csinálna az ember.

1. Pillangóhatás (2004)

A pillangóeffektus szerint egy lepke szárnycsapása a világ másik végén képes tornádót okozni. Ezt az elméletet alapul véve készült el Pillangóhatás című film. A történet főszereplője (Ashton Kutcher) Evan, akinek traumatikus szituációkban emlékezetkiesése van, így kiskorától naplót vezet. A srácnak van egy gyerekkori barát-szerelme, Kayleigh (Amy Smart), aki nem tudja feldolgozni a szörnyűségeket, amik fiatalon vele történtek, lecsúszik és meghal. Evan pedig felfedezi, hogy a naplóját olvasva, vissza tud menni az időben az adott bejegyzés napjára.

Ezt a képességet arra használja, hogy a múltbéli döntéseken változtatva más irányba terelje Kayleigh életét. A film alternatív történeteket mutat be, amelyeknek alapjául mindig egy apró változtatás szolgált, mégis hatalmas, lényegi különbségekhez vezet. A történet a „mi lett volna ha” kérdésen alapszik, de abba az irányba tereli a néző válaszát, hogy az ember nem saját élete kovácsa, és nem lehet istent játszani.

2. Jöttünk, láttunk, visszamennénk (1993)

Csaknem harmincéves Christian Clavier filmje, de még mindig ugyanolyan szórakoztató. A történet szerint két középkori ember (Jean Reno), aki egy lovag, és félkegyelmű fegyverhordozója, akit Clavier alakít, előreutazik az időben. Alapszituációnak ez bőven elég ahhoz, hogy a franciák a lehető legtöbb helyzetkomikumot kihozzák a két világ ütköztetéséből. Telerakták vicces pillanatokkal, hogy időtálló legyen, végig szórakoztató, és mellette görbe tükröt mutat a modern társadalomnak. A film 1998-ban folytatást kapott, majd 2016-ban érkezett hozzá egy harmadik rész is.

3. Időről időre (2013)

Egy film, ami bebizonyította, ahhoz, hogy egy romantikus vígjáték működjön, nem kell olcsó sablonokat követnie. Sőt, rejthet magában ezen túlmutató tartalmat is, és szólhat a szerelem mellett egyéb fontos érzelmekről.

Az Időről időre pont ezért lett egy olyan alkotás, ami a férfiaknál sem vágja ki a biztosítékot. A sztori kedvesen indul, de elég mély tanulságokat fejt ki, például, hogy értékeljük azt az időt, ami megadatik, akkor és ott, amikor megéljük. Valamint: ne a jövőn merengjünk, és ne a múlthoz való ragaszkodás határozza meg a tetteinket. Főbb szerepekben: Domhnall Gleeson, Rachel McAdams, Bill Nighy és még Margot Robbie is feltűnik a filmben. Mi más kéne még?

4. Éjfélkor Párizsban (2011)

Woody Allen történetének főszereplője a párizsi kulturális élet. A másik pedig egy forgatókönyvíró, Gil Pender (Owen Wilson), aki menyasszonyával (Rachel McAdams) utazik egy hétre a francia fővárosba. Pender álmodozó karakter, sétál a Szajna partján, és közben azon mereng, vajon ugyanitt sétáltak-e kedvencei a húszas években? Erre a kérdésre választ is kap, mikor egy régi automobil elröpíti a múltba. Ott esténként egy Adriana nevű lánnyal (Marion Cotillard) tölti az estéit, aki Monet, Picasso majd Hemingway múzsájaként arra is rádöbbenti, hogy mindenkinek a saját életében és a maga korában kell megvalósítania az álmait és megkeresni a boldogságát.

5. Idétlen időkig (1993)

Az 1993. február 2-án bemutatott film dátuma beszédes, mivel mormotanapon játszódik a történet. Olyannyira azon a napon, hogy a főszereplő karakter, Phil Connors (Bill Murray), aki azért érkezik a Pennsylvania állambéli Punxsutawney városába, hogy tudósítson az időjós mormotáról, ám időhurokba került, amitől újra és újra ugyanazt a napot kell átélnie. Bármit csinál is, a napja reggel mindig újra kezdődik. És ez így folytatódik egészen addig, míg Phil a nézőkkel együtt meg nem éli és érti a film tanulságait. Örök klasszikus, ami eláll idétlen időkig.

6. Palm Springs (2020)

A film alapötletéül a lista előző tagja, az Idétlen időkig szolgált. Itt is egy nap van, amit újra és újra él az egyik karakter, de ez a produkció nem megy el filozofikus magaslatokba, viszont egyik főszereplőnk, Andy Samberg a világ egyik legviccesebb embere, a másik pedig Cristin Milioti, így humoros, kicsit furcsa, agyeldobós történetet kapunk. Már a film elején van egy csavar, amitől a történet beszippant, és bár a sztori váza a vígjátéki vonal, a romantikus elemek is megélnek benne.

7. Az időutazó felesége (2009)

A férfi főszereplő Eric Bana, a női pedig Rachel McAdams – mintha nélküle már nem is gyártanának időutazós romantikus filmet. Itt a romantika mellé azonban dráma társul, a nevetést pedig felváltják a könnyek. Szomorú, mégis szép történet a megkerülhetetlen szerelemről, ami átszel időt és teret. Ami ezen kívül is izgalmassá és érdekessé varázsolja a történetet, az az idővel való jól megírt játék. Minden okkal történik, és két életet is végignézhetnek a nézők, míg ezeket az okokat megértik, megfejtik.

+1 Vissza a jövőbe (1985)

Kell erről bármit is írni? Mindegy, hogy az ember a trilógia melyik részét veszi elő, biztos, hogy másfél-két órára el tud szökni a valóságból, akár a múltba, akár a jövőbe kalandozik Martyval és Dokival. A film ezredjére is ugyanolyan jó, mint elsőre, bár szomorú, hogy a filmben ábrázolt jövő (2015) nekünk már a múlt, és még mindig nem a hétköznapok része, hogy légdeszkára pattanjunk az önbefűzős cipőnkkel.