Az online kultúra is jó, de nem az igazi
További Kultúr cikkek
- Több ezer ember olvasott egyszerre, egy helyen, új magyar rekordot állítottak fel
- Népszerű előadásaitól kénytelen búcsút venni a Vígszínház
- Meghalt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendező
- Depresszió és akut szorongás gyötörte az írót, miközben ezen dolgozott
- Milliárdos összegért talált gazdára az egy évszázada „eltűnt” Gustav Klimt-festmény
A KutatóCentrum 1000 fős országos reprezentatív felmérést végzett a 18–64 év közötti felnőtt lakosság körében. Kassai Endre vizsgálatának célja a válaszadók érdeklődési körének feltérképezése, valamint a járványhoz kapcsolódó korlátozásoknak a kultúrafogyasztási szokásokra gyakorolt hatásának megértése.
Lassan egy éve, 2020. március második hetétől – hagyományos formában – lőttek a kulturális programoknak: bezártak a színházak, a mozik, a múzeumok, a galériák, majd nemsokára a szabadtéri helyszínek is. A kultúrafogyasztás szinte teljesen áthelyeződött a virtuális térbe, az online platformok vették át a kulturális színterek helyét.
A tavaszi korlátozások idején a legnépszerűbb elfoglaltság az online filmnézés volt,
ez derül ki a KutatóCentrum felméréséből. A megkérdezett válaszadók közel
- háromnegyede (73 százalék) töltött le filmet az internetről;
- a képzeletbeli dobogó második fokán (68 százalék) az olvasás állt;
- a virtuális színházi előadások megtekintése a harmadik helyre szorult (17 százalék);
- népszerűek még az online múzeumi tárlatvezetések/kiállítások (10 százalék);
- és az operák, illetve operettek (9 százalék) megtekintése is.
A kulturális programok követésére alkalmas eszközök beszerzését vizsgálva a következőket lehet megtudni: a válaszadók a járvány első hullámában főleg okostelefonokat (10 százalék) és játékkonzolokat (7 százalék) vásároltak vagy cseréltek be újabb darabra. Mind a laptop, mind az okostévék vásárlási mutatója 7 százalék volt, de jutott 5 százalék a tableteknek és az asztali számítógépeknek is.
Az előrehozott, illetve átirányított beruházások célja elsősorban az otthoni munkavégzés (home office) és a netes ügyintézés menetének megkönnyítése volt. Csak a szórakozás miatt nem vásároltak új eszközöket.
Hiába tartott a zár nyári feloldása egészen novemberig, a kulturális programok közel sem voltak olyan látogatottak, mint a vírus előtt. Habár a legtöbb megkérdezett ki volt éhezve a programokra és a kultúrafogyasztásra, mégis megmaradt bennük tartózkodás és félelem a nagy létszámú közönséget vonzó programoktól. Több mint egyharmaduk (36 százalék) így is vásárolt jegyet valamilyen nyári kulturális programra, amiből háromból kettő program (koncertek 9 százalék, színházi előadások 8 százalék, zenei fesztiválok 4 százalék) végül így is elmaradt.
Az elmaradt kulturális programok több mint felét (54 százalék) elnapolták, míg 17 százalék esetében másik programra beválthatóvá tették a jegyet.
Az első lehetőséggel, vagyis a későbbi időponttal a válaszadók 28 százaléka élt. A programszervezők mindössze 52 százaléka ajánlotta fel a jegy árának visszatérítését. Ezzel a lehetőséggel a válaszadók 48 százaléka élt. A jegy árának más szolgáltatásokra/termékekre történő beváltása 9 százalékot kapott, az átcímkézése támogatásra, adományra pedig 16 százalékot. Az elmaradt programok 5 százaléka esetében nem ajánlottak fel semmiféle kompenzációt.
Habár az online művelődés izgalmas és érdekes lehet, a megkérdezettek többsége (62 százalék) egyetértett abban, hogy
a virtuális produkciók semmiképpen sem egyenértékűek a személyes jelenlét érzetével.
Felmerült még a közönség hiánya is mint zavaró tényező – a válaszadók 47 százaléka szerint egy előadás csak rajongókkal együtt nézve „az igazi”. És persze a pénz – a megkérdezettek 72 százaléka nem érzi jogosnak, hogy ugyanannyiba kerüljön egy online közvetítés, mint az élő verzió.