Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMegúszhatja a lebontást Wichmann Tamás egykori kocsmája
További Kultúr cikkek
- Különleges ajándék várja Puzsér Róbert rajongóit
- Megrázó üzenetet küldött a házomlásban életveszélyesen megsérült balettművész
- Holtan találták az influenszereket, de a nyugdíjas nyomozó kibogozta az ügy szálait
- Tíz fikciós alkotás, amelybe érdemes lehet belelapozni
- Kern Andrást a biztonság kedvéért kórházba vitték a Pesti Színházból, egyelőre pihennie kell
A megbeszélést követő sajtótájékoztatón a kerület polgármestere és alpolgármestere mellett többek közt az Óvás! Egyesület alapítója, Perczel Anna, Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke és Bojár Iván András művészettörténész, építészkritikus vett részt.
Sorsdöntő fejleményről együttesen sem tudtak beszámolni.
Niedermüller Péter, a főváros VII. kerületének polgármestere arról beszélt, hogy minden törvényes eszközzel igyekeznek megvédeni a kerület kulturális örökségét, de nincsenek könnyű helyzetben, mert a kormány ilyen tekintetben is erősen megkurtította az önkormányzatok jogkörét.
A lakosság segítségét kérik, petíciók és kulturális örökségi adatbázisok fejlesztése segítségével igyekeznek megvédeni az erzsébetvárosi értékeket.
Szűcs Balázs erzsébetvárosi alpolgármester arról számolt be, hogy a Kazinczy u. 55. szám alatti épület ügyében indult műemléki nyilvántartási eljárás még nem zárult le, tehát
még van némi esély arra, hogy az épület megkapja a védettséget biztosító minősítést.
A petícióról, melyet a Kazinczy utcai ház, három Király utcai épület, egy park és egy kis játszótér védelméért indítottak, Perczel Anna, az Óvás! Egyesület alapítója beszélt részletesebben. Utóbbiak még csak potenciális veszélyben vannak, de jobb félni, mint megijedni – hangsúlyozta a lokálpatrióta. Később arra is kitért, hogy fogalmuk sincs, hogy az államigazgatásban jelenleg ki foglalkozik a világörökséggel kapcsolatos ügyekkel.
Bojár Iván András az épületeken túl a kerület megmaradt kevés zöldfelületének megóvásáért emelt szót.
Ráday Mihály a sajtótájékoztató után az Indexnek elmondta:
Vannak a városnak építészeti okokból védendő részei, és vannak olyan épületek, városrészek, amelyekre a történelem, a hagyományok miatt kell vigyázni. A Kispipa étteremre nem mondhatjuk, hogy építészetileg értékes, de Seress Rezső ott szerezte a Szomorú vasárnapot. A budai, Márványmenyasszony nevű legendás kertvendéglő se építészetileg védendő alkotás. A kormányhivatal ki is adta rá a bontási engedélyt. Arra a vendéglőre, ahol a XVIII. század végén már borkimérés működött, ahol Wesselényi Miklós és pár évvel korábban Széchenyi István tartotta az esküvői lagziját, ahol állandó vendég volt Bárczy István főpolgármester, Podmaniczky Frigyes, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Ady Endre, Krúdy Gyula is. Ott írta Szigligeti Endre a Liliomfit.
Most azt mondják, hogy a homlokzatát megőrzik, hogy legyen mire felcsavarozni egy emléktáblát, és építenek mögé egy új házat.
A Wichmann-ház melletti játszótér utáni három épület ügyében is pereskedés folyik, oda is valami mást akarnak építeni. A 27. szám alatti ház erkélyén olvasható az egykori fogadó német nyelvű felirata: Zur Stadt Pest. Mert az egyesítés előtt még német ajkú volt a főváros. Ez is történelem, ez is érték – sorolta még Ráday Mihály.
A Wichmann-kocsma épületében készítette el Schneider József kártyafestő 1836-ban az első 36 lapos magyar kártyacsomagját, amelynek figuráit az osztrák elnyomás elleni tiltakozásul Friedrich Schiller Tell Vilmos című drámájának szereplői után mintázta meg. Akár, mint Wichmann Tamás egykori kocsmája is védett lehetne. Most lebontják, és szállodát építenek a helyére. – folytatta a városvédő.
Az első könyvem, az 1982-ben megjelent Unokáink sem fogják látni végén már leírtam hogy sok az olyan emléktábla, amelynek úgy kezdődik a szövege: Itt állt az a ház, amelyben... Fontosnak tartanám, s azóta is úgy gondolom: »...ha unokáink megemlékeznek rólunk, olyan emléktáblát tegyenek a házunk falára, amelynek a szövege így kezdődik: Itt áll az a ház...« Ne legyen a ház előtt múlt idő.
Az egykori Wichmann-kocsma épületének lebontása ügyéről péntek délután MTI-közleményt adott ki Bajkai István országgyűlési képviselő a Fidesz-frakció nevében
DK-s amnézia Erzsébetvárosban
címen.
Niedermüller parkolóhely-megváltási mutyija nyitotta meg a lehetőséget a Wichmann-kocsma épületének elbontására, a DK-s polgármester most már nem emlékszik a saját aláírására.
A napokban bejárta a sajtót a Kazinczy utca 55. számú épület bontásának ügye. Ennek kapcsán az önkormányzat is megszólalt, és a kormányhivatalt, illetve a Fideszt hibáztatta az épület bontása, valamint a szállodaberuházás kapcsán. Niedermüller Péter és csapata csak egy alapvető dolgot felejtett el megemlíteni. Mégpedig azt, hogy az építési engedélyezés előszobájának tartott parkolóhely-megváltási megállapodást ő maga hagyta jóvá a veszélyhelyzet első időszakában. Az előterjesztést még az akkori jobbkeze és párttársa, az áramlopáson kapott Borka-Szász Tamás vezette Pénzügyi és Kerületfejlesztési Bizottság véleményezte.
Niedermüllerék vélhetően szabálytalanul jártak el a parkolóhely-megváltás kapcsán. A baloldali vezetésű bizottság előterjesztése szerint a hotelberuházást egyszerűen „diákszállóként” értelmezték, amellyel a leendő tulajdonos sokkal jobban járt anyagilag, de a kerületet kár is érhette. A törvényi előírások szerint hotelberuházás esetén 11 db parkolóhelyet kellett volna létesíteni, ill. megváltani, míg ez diákszálló esetén csupán 3 db parkolóhelyet jelent.