A trónörököslét elviselhetetlen könnyűsége

A könyvben közölt korai levelekből egyértelműen megmutatkozik a két szülő közötti habitusbéli eltérés, különösen a tekintetben, hogy milyen módon fordultak gyermekeikhez, a rangidős Gizellához, a trónörökös Rudolfhoz és a későn született, agyonszeretett „kedvencükhöz”, Mária Valériához, amíg távol voltak tőlük (vagyis gyermekkoruk jelentős részében).

Erzsébet császárné és királyné sokkal hektikusabb módon fordult a levélírás – és a két idősebb gyerek – felé, mint azt koronás férje tette, így a Sisi-írásoknál nagyobb szerepe volt a levelek születési körülményeinek, az aktuális tartózkodási helyének, valamint személyes élményeinek, benyomásainak.

Beszédes szavak és gesztusok

A papa, Ferenc József precízségéről, kiszámíthatóságáról, személyiségéről sokat elárulnak fiához intézett sorai. Naplószerű írásaiban mindent részletesen papírra vetett, rendszerint hosszasan időzött az időjárási viszonyok ismertetésénél, vagy kiemelt figyelmet szentelt kedvelt kikapcsolódási tevékenységei és érdeklődési köreinek, a vadászatot és a hadsereget érintő kérdések kimerítő tárgyalásának.

Leírta, hogy mikor kelt fel, mit reggelizett, kivel találkozott. Igyekezett Erzsébettel ellentétben szeretetteljes figyelemmel fordulni örököse felé, esetenként nevelő célzatú szavakat intézett a fiához; erre azért volt szükség, mert az idő múlásával a fiúgyermekeket a kor normái szerint kívánták férfivá nevelni. 

Sisi önzése az évek alatt készült beszámolóiban is egyre nyilvánvalóbbá vált, az olvasókban ma is rossz érzéseket kelthet nemtörődömsége, kapkodása, saját bajainak lajstromozása. Figyelmes férjével ellentétben gyakran idő hiányában, kapkodva vetett papírra pár sort, különösen akkor, ha tudta, hogy Ferenc József korábban beszámolt gyermekeiknek a fontosabb történésekről. Távolodásukat, elhidegülésüket az idő múlásával egyre semlegesebb megszólítások is jelezték, a korai köszöntés, a Drága Rudolfom levélkezdés lassan Kedves Rudolffá „csúnyult”. 

A levelek különlegessége 

Habár Ferenc József Sisihez írt levelei teljes terjedelmükben még nem érhetők el magyarul, a trónörököshöz intézett szavak – ahogyan a könyv léte is bizonyítja – már igen. A kötetben olvasható levelek először 1990-ben jelentek meg, osztrák kiadásban. Az új előszavak, bevezetők és ajánlók már a két Sisi-szakértő munkái. A kötet különlegessége azonban, hogy már eredetileg is sok magyar nyelvű Erzsébet-levelet tartalmazott (Sisi ugyanis németül, franciául, angolul vagy magyarul üzent). Sőt, Rudolf válaszlevelei is előkerültek, így hamarosan kibővíthető a kötet. 

– egy anyanyelvű olvasó számára legalábbis ez derül ki, amikor a kötetet tanulmányozza. A szerkesztők meghagyták a levelek betű- és szöveghű változatát, amelyek eredeti formájukban nyelvtani hibákat rejtenek. Berögzült helyesírási bakik vagy központozások jellemzik Sisi sorait. A gyerekek nevei is gyakran az adott nyelvvel változnak. Gizella neve sokszor németesen, Gizelaként szerepel a szövegben, míg Mária Valéria franciásan Valérie-re keresztelődik.

Nemcsak szövegek, hanem eredeti fotók is díszítik a lapokat, vizuális betekintést engedve a családtagok mesterkélt életébe. A korszakban még kevés amatőr fotó volt, hiszen a technikai feltételek bonyolulttá tették a képek elkészítését. Az 1880-as évektől azonban ez megváltozott – a császári pár házasságának korai szakaszából szinte csak műtermi fotót találtak a kutatók, de a családról már a szabadban is készültek felvételek, amik a kötetben láthatók. 

(Borítókép:  Ferenc József feleségével, Erzsébet császárnéval és három gyermekükkel, Rudolf főherceggel, Mária Valéria és Gizella főhercegnővel a gödöllői kastélyban. Fotó: Wikipedia)