Ma is aktív színész-rendezőt vádol szexuális zaklatással Molnár Áron

Sárosdi Lilla Marton László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendezővel szemben megfogalmazott zaklatási vádját követően döbbent rá a „noÁr” művésznéven is ismert Molnár Áron arra, hogy  korábban „természetesnek” vett jelenségek valójában bőven kimerítik a szexuális abúzus fogalmát – erről is beszélt a színész egy, a Partizánnak adott interjúban. 

Molnár Áron egy kamaszkori történetet idézett fel, amikor tizenhat évesen egy lakásban egy felnőtt férfi fürdés után meztelenül állt elé, miközben egy törölközővel a haját dörzsölte. Egy másik alkalommal ugyanez a férfi egy autóban elbúcsúzáskor csapott rá és simította végig a combját. Bár Molnár Áron állítása szerint biztosra tudja, hogy ez az illető már senkit nem zaklat többé, azt elárulta, hogy

Arra azonban csak évekkel később döbbent rá, hogy az efféle jelenetek nem a művészvilág sajátosságának, hanem bűncselekménynek számítanak.

A színész-aktivista a Vígszínházban átélt tapasztalatairól is beszélt, kitérve az Eszenyi Enikő által tanúsított „brutalitásra” is. Elmondása szerint a Vígszínházban eleinte azt tapasztalta, hogy Eszenyi Enikő igazgatóként kifejezetten izgalmas dolgokat rakott össze, intenzív, impulzív színházat képzelt el. Ezt követően azonban teljesen megváltozott, és

cezaromán lett, kiszámíthatatlan, agresszív, brutális, fizikailag és verbálisan is.

Elmondása szerint volt rá példa, hogy Eszenyi Enikő valakit a fülénél fogva húzott át a színpad egyik végéből a másikba, miközben azt mondta neki, hogy:

Nem hallod, mit mondok? Mondom diagonál. Mosd ki a füled!

Máskor pedig ököllel ütötte az egyik színész hasát, „hogy elérje a kellő hatást”.

Molnár Áron azt is szóvá tette, hogy Marton László vagy Presser Gábor sem szólalt fel Eszenyi Enikő ellen, pedig látták, hogyan viselkedik. Állítása szerint a korábbi igazgató az egész intézményt félelemben tartotta, és egy idő után már gyomorgörccsel járt be a Vígszínházba, a színészek pedig igyekeztek elkerülni, hogy találkozni kelljen vele. Sokan az alkoholhoz, illetve gyógyszerekhez fordultak, s van, aki a mai napig pszichológushoz jár az ott megélt abúzus miatt.

Molnár Áron szerint Eszenyi Enikő egy nem kezelt ügy tünete, azoknak az állapotoknak, ami a színházakban néha jelen van. Példaként említette az Operettszínház igazgatóját, Kiss-B. Atillát, akit több operettszínházi munkatársa is szexuális zaklatás és verbális bántalmazás eltussolásával vádolt meg, s aki nemrégiben a Színház- és Filmművészeti Egyetem új oktatója lett.