Meghalt Giuseppe Rotunno, a múlt század legjobb filmjeit forgató operatőr

További Kultúr cikkek

Római otthonában, kilencvenhét évesen hunyt el Giuseppe Rotunno, Fellini és Visconti operatőre, a filmkészítés 20. századi aranykorának utolsó nagy alkotója. A fiatal Alain Delon, Sophia Loren, Claudia Cardinale, Marcello Mastroianni tehetségét, szépségét is megörökítő mestert a család tájékoztatása szerint február 7-én, vasárnap este érte a halál.

Giuseppe Rotunno – akit a szakmában Peppinónak becéztek mindazok, akik ezt kiérdemelték – Rómában született 1923. március 23-án. Nagyon fiatalon, tizenhét évesen már a legendás Cinnecita Stúdióban fényképezett, majd 1942-től híradófilmesként szolgált az olasz hadseregben.

Még javában tombolt a második világháború, amikor húszéves korában Roberto Rossellini asszisztenseként dolgozhatott A férfi a kereszttel című filmben, 1943-ban.

A háború után Dino Risi 1955-ös vígjátékában kapta első komolyabb operatőri munkáját. A Botrány Sorrentóban című komédiában Vittorio de Sica és Sophia Loren játszották a főszerepeket.

Ezután a neorealizmus atyjának számító rendező, Luchino Visconti filmjei által meghatározott alkotói korszaka következett.

Olyan mesterművekben dolgozott, mint a Rocco és fivérei, melyben Alain Delon, Renato Salvatori és Annie Girardot játszották a főszerepeket.

A Párduc című Visconti-remekműben pedig Claudia Cardinale és Alain Delon romantikus szerelmére emlékszünk úgy, ahogy ő látta őket a kamera mögül.

A következő rendezőzseni, aki leginkább Rotunno filmes látásmódjában bízott, Federico Fellini volt. Első közös munkájuk az 1969-ben forgatott Satyricon. A maga korában meglehetősen merésznek számító film Néró császár bizalmasa, a kifinomult ízléséről nevezetes római főnemes, Petronius töredékesen fennmaradt, a római viszonyokat gyilkos szatírával ábrázoló műve alapján készült.

Fellinivel nyolc filmben dolgoztak együtt, köztük olyan korszakos remekművekben, mint a Róma, az Amarcord és a Casanova.

Utolsó közös munkájuk Fellini 1983-as És a hajó megy című filmje volt.

Bár a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején az olasz filmeseknek szinte bérelt helyük volt az Oscar-díjasok között, csak kevés művésznek sikerült tartósan Európában és Amerikában is a legjobbak közé verekednie magát. Rotunno ezen kevesek közé tartozott.

Már 1958-ban felkérték a Francisco de Goya festőművész életéről készült A meztelen Maya című film készítéséhez, melyben a gyönyörű Ava Gardner alakította a művész halhatatlan modelljét. Rotunno tehetségét a legkülönbözőbb stílusú, művészi világú rendezők is használták. Ő irányította többek közt John Huston Biblia című ószövetségi eposzának operatőri munkáit, és Arthur Hiller is őt bízta meg a La Mancha lovagja című musicalfilmjének felvételével.

Ő volt az első nem amerikai filmes szakember, akit felvettek az ASC – American Society of Cinematographers filmes szervezet tagjai közé, 1966-ban.

Operatőrként Bob Fosse Mindhalálig zene című alapműve képi világának megteremtéséért jelölték Oscar-díjra,

és ezért a munkájáért kapta meg a legnagyobb angol filmes elismerést, a BAFTA-díjat 1980-ban.

Hollywoodi filmes karrierjének fontos állomása volt Robert Altman Popeye című filmje, és Terry Gilliam is rá bízta Münchausen báró kalandjairól forgatott filmje felvételét.

Rotunno a Marcello Mastroianniról szólóEmlékszem, igen, emlékszem című, 1997-ben forgatott dokumentumfilmben dolgozott utoljára kamerák mögött.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.