Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMaruzsa Zoltán: Jókai Mór nem vita tárgya, a tananyagról nem az írók döntenek
További Kultúr cikkek
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
Helyes, ha az írók vitáznak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba, de nem ők fogják ezt eldönteni – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön. Maruzsa Zoltán kijelentette, Jókai Mórnak helye van a magyar irodalomban, és ez nem lehet vita tárgya.
Az államtitkár arra reagált, hogy a napokban nagy port kavart Tóth Krisztina író véleménye, miszerint ő száműzné Jókai Mór Az arany ember című művét a kötelező olvasmányok közül, mert szerinte rémes, hogy a gyerekek ebből tanulják meg, milyenek a női szerepek.
Ezzel például Hansági Ágnes irodalomtörténész nem ért egyet, mert úgy véli, az irodalomnak nem az a feladata, hogy az ideális női vagy férfi szerepmintákat, hanem a viselkedési modelleket mutassa be. A szakember azt is mondta, hogy Jókai a 19. század legnagyobb magyar írója volt, és vétek lenne a munkáját kivenni a kötelezők közül.
Közben azonban Dragomán György kiállt Tóth Krisztina mellett. Az író szerint bájtalan gesztus, nemtelen vita, ami a költőnő körül csúcsosodik. Dragomán úgy véli, érdemes lenne elgondolkodni azon például, hogy Az arany ember milyen nemi szerepeket közvetít, és azon is, hogy a mai kamasz lányoknak mit érezhetnek, amikor szembesülnek ezekkel.
Maruzsa Zoltán a rádióinterjúban beszélt a Nemzeti alaptantervről (Nat) is. Rámutatott arra, hogy ha a tananyag változik, akkor logikus, hogy a számonkérés is fog. Az új rendszerben 2024-ben fognak először a diákok vizsgázni, tehát szerinte sietségre semmi ok.
Mint az a múlt héten kiderült, az újfajta érettségi vizsgákon a kreativitás és a problémamegoldó készség kap majd nagyobb szerepet, projektmunkát is kell majd a tanulóknak készíteni. Részletes egyeztetés a vizsgakövetelményekről tavasszal lesz.
Az államtitkár ugyanakkor megerősítette, hogy az idei érettségiket a járványügyi szabályok betartása mellett a tantermekben tartják.