Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összegVan egy, az IT-üzletágban dolgozó közgazdász fiú, aki novellákat ír. Méghozzá jókat. A srác a YouTube-on elő is adja őket. Már-már polihisztornak mondható, de közel háromórás beszélgetésünkből az is kiderül, hogy megosztott érdeklődésének oka egyszerű: Hinsenkamp Fülöp egy „reálbőrbe zárt humán művészlélek”, ha szabad így fogalmazni. A kreativitás pedig kikívánkozott belőle...
Fülöp szereti a munkáját, de azt érezte, hogy az életében „valami nem kerek”. Így leporolta a fiókban elfekvő regénykezdeményét, és átszabva az egészet újra belefogott a mesélésbe.
Mármint új novellák írásába. Így született meg utazónovella-sorozata, melynek újabb és újabb részeit csütörtökönként megosztja a blogján, majd a YouTube-on olvassa fel a sztorikat. Amitől mindez érdekes: a karakterekhez beöltözik, mintegy megfilmesíti azokat. A széria 12 – előre megírt – részből áll, amelyek önmagukban is lezárt egységet alkotnak, de az olvasó természetesen egymás után olvasva kapja meg igazán az összképet.
Az író célja a karantén izgalmasabbá varázslása különböző képzeletbeli utazások narratíváján keresztül.
Nem regény tehát, hanem novelláskötet (igaz, csak virtuális), de a sztoriban minden szereplőnek és cselekménynek megvan a tökéletes helye. (Sőt, nemcsak a fiú, hanem Adél nevű húga is alakította a blog arculatát, a lány grafikái díszítik ugyanis a bekezdések közti sorokat.)
Fülöp írói karrierje pár éve kezdődött, amikor részt vett a Kodolányi János Egyetem írótanfolyamán, ahol a diákoknak Kafka Ütés a nagy kapura című elbeszélése ihlette abszurd sztorit kellett megfogalmazniuk. Itt született az első novellája, ami a kurzus vezetője, Petőcz András szerint méltó volt arra, hogy egy utazónovella-sorozat részévé váljon.
A fiú motivációja nem tartott sokáig, felhagyott a szériával, és inkább önálló sztorikat kreált.
Igen ám, de ugyanabban az évben rengeteget utazott, ez pedig meghozta a kedvét az utazós történetek folytatáshoz. Az önmaga és ismerősei – elsősorban külföldön – szerzett élményei inspirálóan hatottak rá, de nemcsak az élvezetes utaknak, hanem a rémálomként megélt balatoni nyaralásnak is szerepe volt a sorozat egyes részeinek alakulásában.
Novellái tematikusak, egyszerre merítenek a való, illetve a fantáziavilágból. Néhol kicsit disztópikus, míg máshol utópisztikus hatást keltenek; a prostituáltak odaképzelt szoknyája alatt megköttetett – és a főszereplő utazó ügynök házasságát romokba döntő – üzlet vagy az anarchikus birodalomba való csöppenés legalább annyira a képzelet szüleménye, mint a minősíthetetlen balatoni panzióban szerzett tapasztalatai.
Aki pedig olvasás helyett inkább a hangoskönyvet kedveli, annak érdemes rákattintani Fülöp YouTube-csatornájára is, ahol a felolvasást ötletes jelmezek és színes öltözékek teszik még élvezetesebbé.
Nemcsak a képzeletbeli utazó ügynök, hanem egy valós, színházkedvelő nő határidőnaplója is a karantén műve. Habár fizikailag nem ülhetünk be egy előadásra, az Évadtervező segítségével lélekben mindenféle korlátozás nélkül sétálhatunk a színdarabok varázslatos útvesztőjében.
A Színházista portál Zelei Ági színházrajongó közgazdász agyszüleménye. Ami két éve még „csak” blogként indult, az mára a közösségi médián is igen aktív platform. A fiatal alapító portáljának célja, hogy mélyinterjúkat készítsen ismert és kevésbé ismert színészekkel, valamint megismertesse őket – és természetesen a színdarabokat – az arra fogékony ifjúsággal. Az interjúalanyok között volt Kopek Janka, Zoltán Áron, Bordás Roland és Darvasi Áron is.
A Színházista maroknyi csapatában a karantén alatt merült fel az Évadtervező ötlete. A kis noteszt lapozgatva a színház okuláréján keresztül bepillantást nyerhetünk az irodalomba is. Az eredeti számításokat keresztülhúzta a vírus, hiszen Ágiék (a legtöbb emberhez hasonlóan) reménykedtek abban, hogy szeptemberben újraindul a kulturális élet. Az Évadtervező azonban a színházak bezárása ellenére is hasznos és élvezetes könyvecske, hiszen nem az aktuális premiereket, hanem örök érvényű tényeket, igazságokat tartalmaz (például híres magyar színészek születésnapját).
A szeptembertől augusztusig tartó színházi évad tervezőfüzete tehát 2021 nyaráig aktuális. A sorok között olvasható idézetek és anekdoták mind-mind a színházzal és a színészettel kapcsolatosak, és a Színházista stábja (valamint Fülöp) tollából születtek. Az ismeretterjesztőnek is remek notesz könyvajánlói olyan köteteket mutatnak be, amelyekből színdarab készült. Sőt, a helyszíneket is feltüntetik (mármint hogy melyik előadást hol játszották). A hab a tortán pedig a színháztérkép, amin az összes budapesti és vidéki teátrum megtalálható.
Ági és munkatársai már a jövő szezont tervezgetik. A tervező koncepciója marad a régi, de azért egy-két újítást így is belecsempésznek. A Színházista tovább dübörög, remélhetőleg hamarosan újra közönségtalálkozókat szervezhetnek, és nem csak az Instagramon keresztül tarthatják a kapcsolatot a színházkedvelőkkel.
Ha valamire, akkor az önreflexióra és a kreatív hajlamok kibontakoztatására hasznos volt a karantén. Budafok szabadszellemű lakosai is alkottak valami maradandót – megszületett a Karantén-könyvünk lapjai című válogatás.
A könyvecske ötletének kiötlője Radóczy Mária, az örökmozgó és életvidám tűzzománcművész, aki veszélyeztetett koránál fogva különösen fél(t) a vírustól, így belekényszerítette magát a tavaly márciusig galériaként funkcionált lakása falai közé. Az ismerősei szeretettel gondoltak a nőre a tavaszi zár alatt. Észrevette, hogy a hirtelen az ember nyakába szakadt rengeteg szabadidőnek köszönhetően sokan ráértek érdekesebb és hosszabb lélegzetvételű szövegeket írni.
Annyi irodalmi színvonalú baráti levelet kapott, hogy kreatív ember lévén megszületett benne az ötlet: összeválogat néhány írást, hogy aztán könyv formájában kiadhassa azokat.
Dekameron ide vagy oda, sosem elég a karantén ihlette könyvekből. Ezzel Szatmári Éva, a Klauzál Ház kommunikációs munkatársa is egyetértett, ő fogadta el ugyanis Mária tervét, és vette a szárnyai alá a kötet megszervezését. A művelődési ház felhívására rengeteg kerületi lakos küldte be a novelláját, útleírását vagy levélkezdeményét, hogy szinte nem győztek válogatni a pályaművek közül. A szövegeket szintén az iparművésznő lektorálta.
Mind a tizenhárom szöveg mellé illusztráció dukál, a mutatós grafikák alkotója Czimbal István, aki kifejező mintákon igyekezett átadni a történetek velejét. Az írók között van egy online oktatást firtató kiskamasz és a (sajnos) időközben rákban elhunyt keramikus hölgy is. A témák vegyesek, a marxista filozófiára történő visszaemlékezéstől elkezdve a horgászversenyig mindenki talál egy (vagy több) neki tetsző olvasmányt.
A kiadvány karácsony előtt készült el, és a Klauzál Ház munkáját segítő személyek kaptak belőle. A visszajelzés még várat magára, de egy kedves megjegyzés máris született. Az egyik szerző barátnője annyira belemerült az olvasásba, hogy közben elfelejtett ebédet főzni.
(Borítókép: Hinsenkamp Fülöp)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
