Konrád, Tivadar
4 °C
14 °C

Palik László: Az Exatlon beszippantott, és nem ereszt

laci
2021.03.03. 18:10
A Dominikán forgató műsorvezető napjait teljesen kitölti a munka, amely a pandémia alatt sem változott sokat. Palik László ugyanolyan lelkesedéssel beszél a TV2 extrémsport-realityjéről, mint ahogyan hétköznaponként közvetíti a Bajnokok és a Kihívók összecsapásait. A műsorvezető e-mailben válaszolt az Index kérdéseire.

Harmadik alkalommal forgat Dominikán, de most először végig a pandémia alatt kell dolgozniuk. Hogy éli meg ezt az időszakot, távol Magyarországtól, az itthoni történésektől?

Mi, akik itt dolgozunk, az Exatlonban élünk, ebben a műsorban működünk a nap 24 órájában. Ez egy minden szempontból zárt világ. Egy dolgot tudunk, hogy hitünk szerint az itteni munkánkkal talán esténként néhány órára el tudjuk feledtetni honfitársainkkal a pandémiát. Ez a mi magunknak megfogalmazott küldetésünk itt, Dominikán.

Milyen hatással van önre egy ilyen elszigetelt helyzetben a koronavírus? Nyomon követi a fejleményeket?

A fejleményeket természetesen nyomon követem. Tudomásul veszem a pandémiára válaszul hozott óvintézkedéseket, bárhol is vagyok a világban, mert csak így lehet kordában tartani ezt a járványt. Csak közösen, fegyelmezetten tudjuk legyőzni a pandémiát. Ezen túl pedig végzem a dolgom, és azt gondolom, hogy a kollégáimmal együtt nagyon szerencsések vagyunk ebben a már egy éve tartó szörnyűséges folyamatban, hiszen nekünk van munkánk, amit szeretünk, és amit nap nap után végezhetünk. Nekünk ezzel a munkával van célunk, van feladatunk és van küldetésünk. Ma ennél többről nem is álmodhat az ember.

Milyen az élet Dominikán a koronavírus idején?

Bevallom, nincsenek forgatáson kívüli tapasztalataim. Ez a műsor három földrészen, a nap 24 órájában, hozzávetőleg 600 ember munkájának köszönhetően kerül képernyőre hétköznaponként. Ezen hónapok alatt olyan, hogy „forgatáson kívüli” időszak, sem a szereplőknek, sem az alkotóknak nem adatik meg. Az Exatlon beszippant minket a versenysorozat elején, és mi ott is maradunk a végéig.

Naponta edz, és évek óta speciális étrenden él. Elárulná a napirendjét és a menüjét az Exatlon alatt?

Dolgozom, edzek, alszom, dolgozom, edzek, alszom… Szóval valahogy így telnek a napjaim itt. De bevallom, én ezt nagyon szeretem. Szeretek rendszerben élni, szeretem a szakmámat, a televíziózást, és jó egy soknemzetiségű televíziós közösség mindennapjait élni. Enni pedig ugyanazt eszem, amit immáron egy évtizede bárhol is vagyok a világon, zöldséget és gyümölcsöt.

A néző a távirányítóval szavaz

Mennyivel kimerítőbb egy exatlonos feladatot közvetíteni, mint egy Formula–1-es futamot?

Kommentátori szempontból soha nem tettem különbséget feladat és feladat között. Azt gondolom, mi kísérők vagyunk, az a dolgunk hogy a versenyzőket kísérve kiegészítsük a látottakat a jobb, könnyebb megértés érdekében. A lényeg az, amit a sportolók csinálnak, mutatnak, azaz a kép az elsődleges. Egy sportesemény nem a kommentátorról szól, hanem a versenyzőkről. Szerintem a mi munkánk akkor eredményes és jól elvégzett, ha a néző nem veszi észre a kommentátort, a kamerákat, a televíziós jelenlétet, hanem el tud merülni az egészben úgy, ahogy van, ha ki tud kapcsolódni, bele tudja élni magát a látottakba zavaró körülmények nélkül. Ha a néző mosolyogva áll fel egy-egy verseny végén, és azt gondolja, hogy jólesett neki végignézni a műsort, akkor eredményes volt a munkánk.

Melyik volt a kedvenc exatlonos közvetítése? Mit gondol, születnek most is legendás aranyköpései?

Passz. Ezeken a kérdéseken soha nem gondolkodom, mert a munkám megítélése minden szempontból a néző kizárólagos joga. Nekünk, televíziósoknak a műsor vége főcíme után befejeződik a dolgunk, és onnantól izgatottan várjuk a másnap hajnalt, amikor megjönnek a nézettségi adatok. Azok a számok, amelyek megmutatják, hogy mit gondol a néző, hogyan minősíti a teljesítményünket. És ez a döntés megfellebbezhetetlen, mert a távirányító a néző kezében van.

Ön szerint mi a legizgalmasabb az Exatlonban? És mitől lehetne még jobb és izgalmasabb?

Számomra az Exatlon az élet sűrítménye. Ebben a műsorban majdnem minden megtörténik, ami az életben, csak sokkal intenzívebben, néhány hónapba sűrítve. Vannak benne fentek és lentek, örömök és bánatok, sikerek és kudarcok, megélünk győzelmeket és vereségeket, elveszítünk társakat és jönnek új barátok. Az előző sorozatok versenyzőivel beszélgetve az derült ki számomra, hogy szinte mindegyikük a mai napig merít az itt megélt tapasztalatokból. Az Exatlon számomra nem egy egyszerű tévéműsor, ez egy időutazás, ami az első napon beszippant, és az utolsón is csak részben enged el. Azért csak részben, mert megvallom, még hetekig, hónapokig bennem él az egész a versenysorozat vége után is. Van, hogy felébredek reggel, és hirtelen nem tudom, hogy még mindig Exatlóniában vagyok-e, vagy már visszatértem a „való életbe”…

Köztünk élnek a Bajnokok és a Kihívók

A korábbi versenyzők közül tartja a kapcsolatot valakivel?

Nagyon sokukkal. Mi, akik itt együtt éljük meg ezeket a hónapokat, kollégákká, ki merem jelenteni, barátokká válunk. Minket az Exatlon már egy életre összeköt.

Volt olyan vészhelyzet a forgatáson, amikor önnek is közbe kellett lépnie?

Ez hadd maradjon a mi titkunk, hiszen az, hogy valójában mi és hogyan történik a színfalak mögött, az nem része a varázslatnak. Nekünk, televíziósoknak egy dolgunk van, hogy elfeledtessük a nézővel a hétköznapokat, egyszóval szórakoztassuk. Az, hogy mindehhez milyen út vezet, valójában lényegtelen. Nem szabad, hogy akár egy picit is rólunk, televíziósokról szóljanak az események, hiszen akkor pont a lényeg, a felhőtlen szórakozás csorbulna.

El tudná képzelni az Exatlont Palik László nélkül?

Igen. Nincs pótolhatatlan ember. Én is csak egy apró építőkockája vagyok ennek a nagy egésznek, ennek a hatalmas gépezetnek. Ahogy mondtam, számomra az Exatlon az életet képezi le, az életben pedig jönnek-mennek az emberek, folyamatosan változnak a szereplők. Ez az Exatlonra is pont így igaz.

Ön szerint hány évad van még az Exatlonban?

Visszakérdezhetek? Hány olimpia lesz még, hány labdarúgó-BL, hány F–1-es versenysorozat, hány atlétikai világbajnokság? És még sorolhatnám napestig a csodálatosabbnál csodálatosabb sporteseményeket, sorozatokat. Nap nap után születnek új sportsikerek, hatalmas sportolók, és rajtuk kívül vannak fiatalok, akik versenysport nélkül is naponta sok órán át edzenek, sportolnak, készülnek az élet nagy kihívásaira. Ők a Bajnokok és a Kihívók. És ahogy mi azt magunknak megfogalmaztuk, az Exatlon a Bajnokok és Kihívók örök harca.

(Borítókép: Palik László. Fotó: TV2)