A Budavári Palotanegyed jövője: az irodaház és a látogatóközpont biztos, a többi majd kiderül

– A Nemzeti Hauszmann Program egyik fontos célja, hogy a Budavári Palotát és környezetét a világörökségi ranghoz méltó állapotban, izgalmas tartalommal adjuk vissza az embereknek. Mielőtt hozzáfogtunk volna a palota felújításához, el kellett végeznünk egy átfogó funkcionális állapotfelmérést, amely részletesen feltárta az épületegyüttes jellemzőit – mondta el az Indexnek Kőrösi Gábor, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. kommunikációs és marketing igazgatója

Mindenekelőtt a palota külsejét újítjuk fel, utána a belső tereket, amelyeket a jövőbeli tartalomhoz igazítunk majd – folytatta a szakember.

Most a hasznosítási terven dolgozunk. Ez fogja meghatározni, hogy miért lesz érdemes ellátogatni a felújított palotába . Készül a koncepció, a részletekkel kapcsolatban folyamatosan adnak majd tájékoztatást.

– A Budavári Palota hasznosításával kapcsolatban turisztikai szakembereket, történészeket, művészettörténészeket is meghallgatnak, fontosnak tartják a helyiek és a látogatók véleményét is, ezért többféle kutatást végeznek – sorolt fel néhány publikus részletet az ország egyik legfontosabb turisztikai és kulturális helyszínének további sorsáról Kőrösi Gábor.

Még az idén elkezdik három emblematikus épület rekonstrukcióját is a Budavári Palotanegyedben a Nemzeti Hauszmann Program keretében.

• A Szent György téren újjászületik a József főhercegi palota, ami egykor a Sándor-palotával szemben állt, és amelynek helyén jelenleg egy funkció nélküli romterület található.

• Rekonstruálják a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet volt székházát is.

• A harmadik nagy építkezés pedig az egykori Honvéd Főparancsnokság épületének torzóját érinti: az első emeletig visszabontott épületet eredeti magasságáig építik vissza a Várkapitányság munkatársai. Ez utóbbi épület a Budavári Palotanegyed kapujaként működik majd, látogatóközpontként születik újjá, ahol információk mellett szolgáltatások, kiállítások és kulturális események is helyet kapnak majd.

 A palota díszes, üvegtetejű lépcsőháza, a hozzá kapcsolódó neoreneszánsz palotakert, valamint a hajdani istálló a látogatók előtt is nyitva áll majd.

A már újjáépített Főőrség és a Lovarda is azon épületek közé tartozott, melyek a II. világháborúban súlyos sérüléseket szenvedtek, majd később – ideológiai okokból - a lebontásuk mellett döntöttek. Az újjáépült Főőrségben már kész az étterem és a kiállítótér, a Lovarda pedig egy XXI. századi multifunkcionális rendezvényhelyszínként működik majd. A Lovarda is áll, már csak az épületet körbevevő Csikós udvaron zajlanak a munkák, de az év második felére ezeket is befejezik. A parkosítás, az akadálymentesítés van még hátra, illetve visszaépítik a Hauszmann-féle rámpát, ami a Csikós udvarról a Budavári Palota szintjére vezet. Mindemellett két óriáslift is épül, hogy a Tabán felől érkező látogatók akadálymentesen és kényelmesen közelíthessék meg a Budavári Palotát.

Közben jó ütemben halad, és augusztus huszadikára be is fejeződik a Budavári Palota déli összekötő szárnyában található Szent István-terem rekonstrukciója. Az elsőként rekonstruált díszterem próbafeladat, amely rengeteg hasznos tanulsággal szolgál a palota további felújításával kapcsolatban – mondja a Várkapitányság szakembere. – Sokáig úgy tűnt, hogy eredeti formájában már soha senki sem láthatja ezt a legendásan impozáns termet, hiszen a berendezése szinte teljesen megsemmisült a II. világháborúban, a helyiséget pedig később eredeti funkciójától eltérő módon, például tárolónak is használták.

A Szent István-terem újjászületését egy kiállítással kötik egybe. A tárlat tematikája magához a teremhez és a magyar történelemhez kapcsolódik. Mindkettő bővelkedik érdekességekben: kevesen tudják például, hogy

– A Szent István-terem belső berendezése tulajdonképpen már háromszor épült fel az elmúlt több mint egy évszázadban – mesélte Kőrösi Gábor. – Először Thék Endre bútorgyárában állították össze – Ferenc József is ott tekintette meg és fejezte ki csodálatát. Ezután az 1900-as párizsi világkiállításon mutatták be a király utasítására elkészült enteriőrt: a kiállítás látogatói megnézhették többek közt a Zsolnay kandallót, a pirogránit képeket és az egyedi szépségű bútorokat és textileket. Az alkotók, a korszak legjelentősebb iparművészei és mesterei haza is hozták a kiállítás nagydíját. A termet végül 1902-ben nyitották meg a Budavári Palotában, ez volt a harmadik alkalom. A Várkapitányság munkatársa megtiszteltetésnek tartja, hogy ők azok, akik idén augusztusra negyedszer is felépíthetik ezt a csodálatos termet, amelyet megnyitása után néhány napig bárki ingyenesen megtekinthet.

A Budavári Palotanegyed rekonstrukciója során megújulnak történelmi kertek, sétányok, szökőkutak, műemlékek és a várfalak is – sorolja tovább Kőrösi Gábor.

Néhány napja kezdték el a Habsburg kapu felújítását, restaurálják a Sikló végállomásánál emelkedő ikonikus turulszobrot, amelyet egy óriásdaruval emeltek le a helyéről; illetve idén befejeződik a Halászó gyerekek kútjának restaurálása is.

Tavaly decemberben döntött a kormány arról, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületét is a Várkapitányság újítja fel a Nemzeti Hauszmann Program keretében.

Ez az épület is jelentős károkat szenvedett a világháborús ostrom alatt, ráadásul a tornyát a sérülések kijavítása helyett 1945-ben felrobbantották. Most ezt is visszaépítik, illetve hozzátoldanak egy olyan épületrészt is, mely szerepelt Pecz Samu eredeti terveiben, ám az I. világháború utáni pénzhiány miatt soha nem épült meg. A fejlesztéseknek köszönhetően a levéltár egy új látogatóközponttal gazdagodik, ahol az érdeklődők megismerhetik az ott dolgozók munkáját és a legérdekesebb magyar írásos emlékek több fontos és értékes darabját is.

(Borítókép: Budavári Palota, kiemelve a déli összekötő szárny. Fotó: Várkapitányság)