Telefonbetyárkodásnak indult, szerelem lett belőle

„Izgatott vagyok, hogy felélednek a nagyra tartott alkotóim, csodás színészek és helyszínek lesznek, ez az első tévéfilmem“ – mondta Juhász Anna egy beszélgetésen, rá két napra pedig már a forgatásra tartottunk az Index stábjával. Ráckeresztúrra vitt a GPS, a Brauch-kastélynál jelzett, hogy itt vagyunk. A Covid-teszt után átsétáltunk az időkapun, és máris a 20-as, 30-as évek Budapestjébe csöppentünk, a kastély biztosítja ugyanis a kulisszákat a Hadik Kávéháznak, de Karinthy Frigyes Verpeléti úti otthonának is.

Erős atmoszféra

A Karinthy lakásán zajló jelenetek forognak, Tóth Tamás rendező instruál, mellette az asztalon az általa készített storyboard. A nappali olyan, akár egy szalon, egy vendégség zajlik épp. Szipkás nők – Aranka legendás barátnői: Guthi Erzsébet, Klug Böske és Kondor Lívia – megrakott süteményestálak felett csacsognak, és kortyolgatnak színes italokat finom metszésű kristálypoharakból. Mindeközben írófejedelmek vívnak elképesztő szellemi csatákat, és társalognak olyan elmésen, hogy a diskurzus követése felér egy agytornával. Ezzel először monitoron szembesülünk, a forgatás szüneteiben lehet belépni a szentélybe.

Az enteriőrben finom füst gomolyog, ettől derengő, szépiás a hangulat, ami segít elemelkedni a jelentől. Amikor tisztul a kép, akkor látszik, hogy minden stimmel: a haj, a smink, a kulisszák, a kiegészítők, a kosztümök is olyan tökéletes összhangban vannak, mint a Downton Abbey-ben. Az idő ugyanaz, a helyszín és a társadalmi réteg teljesen más, de az, hogy családtörténetet látunk, szintén stimmel. A fim Karinthy Frigyes és Böhm Aranka szerelmét mutatja be, ami a két dudás egy csárdában tankönyvi példája, amolyan se veled, se nélküled kapcsolat.

Kávéházi tabló

„Bő tíz éve léptem be az első kávéházba azzal a céllal, hogy felélesszem az ottani irodalmi atmoszférát, és irodalmi esteket szervezzek. A Hadik, a New York és a Centrál „beindítása” után, két éve kezdtem foglalkozni Böhm Arankával, Karinthy Frigyes egykori feleségével, a „vadak királynőjével”. A Hadik Kávéház mellett lakom, és érdekelni kezdett ez a nőalak, aki miatt a férfiak a pesti kávéházi életet Budára cserélték, majd elkezdtek a Hadikban gyülekezni. A kutatási és feldolgozási fázisban voltam, mikor nyáron a Nemzeti Filmintézet a pandémia miatt a színházak megsegítésére pályázatot írt ki, hogy az ott dolgozók se maradjanak bevétel nélkül. A Karinthy Színházzal – amivel egy ideje közösen gondolkodunk – együtt pályáztunk, és nyertük pénzt a házaspár életének megfilmesítésére” – mondja a film kreatív producere, Juhász Anna. Az irodalmár hozzáteszi, hogy a mű végeredményben karanténtermék, ami ilyen gyorsan nem született volna meg békeidőben.

A film 1917-ben veszi kezdetét, és 20 évet ölel fel. Karinthy imádott felesége, gyermekének anyja, Judik Etel 1918-ban a spanyolnátha áldozata lesz. Aranka szintén egy gyermekkel marad egyedül, mikor férje a háborúban szolgál. 1920-ban végül a két, másképp magányos ember egymásra talál. A történet klasszikus, az irodalmkönyvekből ráadásul ismerős is. Böhm Aranka ródlibalesetet szenved, a lábadozás idején a barátnőivel telefonbetyárkodik, felhívja az Otthon Kört, ahol telefonhoz kér egy írót, Karinthy lép oda, ebből születik a szerelem.

Méghozzá a háború idején, amikor a kávéház a sziget, a kapaszkodó, a felszabadult társasági élet szimbóluma, ahol élni, alkotni és örülni lehet az életnek. „Ott volt mindenki, aki fontos. Ott volt mindenki, aki számít. Ott volt általában mindenki. Ott volt Aranka, a királynő, udvarhölgyeivel, Devecseriné Guthi Erzsébettel, Kondor Líviával és Klug Bözsivel. Ott volt Karinthy, a főisten, az udvartartásával” – írja Karinthy Márton azokról a szereplőkről, akik a film középpontjában állnak, de úgy, hogy a reflektorfény jellemzően azért Böhm Arankán pihenjen meg.

A vadak királynője

A film főszereplője, Aranka a köztudatba egy gyönyörű, bár kellemetlen, törtető, csapodár, pénzszóró alakként vonult be. A filmmel a célunk az, hogy menjünk, nézzünk mélyebbre, ismerjük meg jobban, és adjunk egy esélyt Böhm Arankának: hántsuk le róla a jelenünket is meghatározó felszínes rétegeket és intrikákat

– húzza alá Juhász Anna.

Itt Frici és Aranka kerül a középpontba, hangsúlyosan Arankával. Ő egy kivételesen szép és okos idegorvos, aki nagy hatást gyakorol a környezetére. Nem szereti a mellékszerepeket, kiköveteli a figyelmet, a lenyomatát könyvben, festményen óhajtja viszontlátni. Aranka, aki a „vadak királynője” jelzőt is viseli, amolyan femme fatale, akire mindenki féltékeny, ám ragyogása mögött sebezhető, tépelődik, küzd önmagával, szépségének kopásával, a korral és az idő múlásával. Noha általában dominálta a terepet, figyelt környezetére, mert volt benne szeretet, ahogy ragaszkodás is. „A film célja mindenképp az lenne, hogy ne az derüljön ki, hogy Frigyes az áldozat, Aranka pedig az uralkodónő, mert ennek a kapcsolatnak mélyebb rétegei is voltak” – figyelmeztet a kreatív producer, akinek a filmmel csak az egyik célja, hogy levetítsék a televíziók, de szeretné fesztiválokra vinni, örülne, ha irodalomórákon tananyag lenne, mert az irodalom ilyenformán még inkább utat törhetne magának.

A forgatás még tart, sokadjára ugyanaz a jelenet. Nagyon erős az atmoszféra, akár egy költemény. Szecsanov Martin operatőr remekül érzi ezt a világot, a film látványáért Pallós Nelli felel, míg a szöveg, a Vajda Anikóval megírt forgatókönyv konzulense Fráter Zoltán irodalomtörténész, aki évtizedek óta foglalkozik Karinthy Frigyes világával. „Aprólékosan figyeltünk a tárgyakra, amelyeket volt, hogy a Kieselbach Galériától kölcsönöztük, de régiséggyűjtőktől is szereztünk be kellékeket” – mondja Juhász Anna, aki elárulja, lesz olyan ikonikus „Aranka-ékszer”, ami tükrözi a századforduló kifinomult eleganciáját, és amit megtart, hogy forgatási emlékként vele maradjon.

Pátosz minimál

A szereposztásban egyaránt felfedezhetünk filmvásznon még keveset látott fiatal tehetségeket és ismert színművészeket. Aranka udvartartásában ott lesz barátnőként három sztár: Balázs Andrea, Erdélyi Tímea és Eke Angéla. Judik Etelt Tenki Dalma játssza, Kosztolányi Dezsőt Hajdú Tibor, Kosztolányi feleségét, Harmos Ilonát Páder Petra. Karinthy és Böhm Aranka személyére egy hét múlva, a New York Kávéházban rögzített jelenetekben derül fény, amiről az Index is beszámol majd, ahogy az is a New Yorkban derül ki, ki fogja énekelni a film korhű betétdalát.

A Kosztolányit játszó Hajdu Tibor szerint Karinthy életében ő a legmeghatározóbb társ. Az, hogy két értelmiségi ilyen kapcsot tudott teremteni, az maga a csoda. „Sajnálom, hogy a mi generációnkban nincs zrikálás, művészien, logikai fejtörőkkel, szellemi ütközésekkel teli párbeszéd. Imádom a filmet, és azt érzem, hogy a kulisszák között patetikusság száll meg mindenkit. A környezet, a mondandó költői, és ha erre rápakolok még egy réteget, vattacukros lesz a végeredmény, amit egyáltalán nem szeretnék. Szeretném viszont, ha a film méltó lenne azokhoz az emberekhez, akikről szól” – mondja Hajdu Tibor.

Eke Angéla Kondor Líviát, Aranka barátnőjét alakítja, aki a legintellektuálisabb partner a hölgykoszorúból. Tanult, arisztokratikus dáma, mégis pikírt és csípős nyelvű. „Nagyon élvezem a feladatot” – készít gyorsfényképet pillanatnyi lelkiállapotáról a színésznő, aki azt is elárulja, hogy az egy év pandémia okozta munkanélküliség után olyan volt számára ez a felkérés, mint feljönni a mély vízből és végre oxigénhez jutni. Az pedig már csak hab a tortán, hogy legalább egy kosztümös film szerepelt a bakancslistáján, így azt végre kipipálhatja.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)