Pikáns kulisszatitkokat tudtunk meg az új magyar kosztümös filmről
További Kultúr cikkek
A közösségi élmény fájó hiányát enyhítette, hogy az Index stábja a legendás New York Kávéházba látogathatott. Itt forog ugyanis a Frici & Aranka című film egyik kulcsjelenete. Ez nemcsak azért érdekes, mert az Index elsőként pillanthatott be a kulisszák mögé, amikor két hete a forgatás a ráckeresztúri Brauch-kastélyban kezdetét vette, hanem azért is, mert jelen esetben nem épített díszletre kellett támaszkodnia a forgatócsoportnak, hanem eredeti helyszínen rögzíthette a jeleneteket.
Szerelem ez
Ahogy azt korábban megírtuk, a fim Karinthy Frigyes és Böhm Aranka szerelmét mutatja be, ami a két dudás egy csárdában tankönyvi példája, amolyan se veled, se nélküled kapcsolat. 1920-ban járunk, Aranka ródlibalesetet szenved, a lábadozás idején a barátnőivel „telefonbetyárkodásra” adja a fejét, felhívja New York Kávéházat, azon belül is a legendás Otthon Kört, ahol telefonhoz kéri a legnagyobb magyar írót. Az asztalnál sok ilyen ül: Kosztolányi, Karinthy, Somlyó Zoltán, Tóth Árpád, végül Karinthy Frigyes lép a készülékhez. A pár perces beszélgetés végén randevút beszélnek meg, és kezdetét veszi a magyar irodalom egyik legikonikusabb szerelme, ami 20 éven keresztül égett meglehetősen magas hőfokon.
A New York Kávéházban épp a kulcsjelenet forog, a telefonbetyárkodós. Tapintható a levegőben a feszültség, feléled az irodalomtörténet, a váratlan hívás ugyanis sok ember életét és sorsát változtatta meg. A fókusz persze Karinthyn van, de szembeötlő karakter a New York Kávéház főpincére is, akit Lázár Balázs, a Karinthy Színház színművésze formál meg. Jól áll neki a pincérfrakk, a hetyke bajusz, amit borbély faragott ki neki hozott anyagból, ettől pedig olyan tartást kapott, hogy pillanatok alatt beletalált a szerepébe. A film producerével sétálunk a díszletben: „Mindannyiunknak katartikus élmény részt venni a filmben. Azzal, hogy az ember leparkol az autójával, bejön a díszletbe, máris egy időutazás részese lesz a füstös kávéházban” – húzza alá Csáky Attila.
Pikáns fűszerkeverék
„S hogy mitől érezzük egyből mi is sajátunknak a hangulatot, az atmoszférát, az ízeket? Attól, hogy ez nem kitaláció, hanem a valóság. Attól, hogy ezeket a figurákat ismerjük mind az olvasmányélményeinkből, mind pedig az irodalomóráról. Már jártunk ebben a világban, de akkor, iskolásként a saját fantáziánkra hagyatkoztunk, tulajdonképpen ez ad egy pikáns ízt a dolognak” – mondja Csáky Attila.
Az időszak egyébként is nagyon izgalmas, a filmmel 1917-től egészen a ’30-as évek végéig jutunk, ami a díszleteken, a kellékeken és a jelmezeken is tetten érhető. Itt stimmel a cigarettatárcától a sétapálcán és a szipkán keresztül a telefonig minden. Korhű, eredeti, autentikus. A forgatókönyv útját Juhász Anna ötletéből Vajda Anikó dolgozta ki, majd Fráter Zoltán irodalomtörténész felügyelte, hogy habár nem dokumentumfilmről van szó, tehát előfordulnak benne fikciós jelenetek, mégse legyen korszakos botlás a filmben. A ráhangolódásban és a felkészülésben mindenki örömmel vett részt: Juhász Anna irodalmár, a film kreatív producere kötelező olvasmányokkal – egykori naplókkal, könyvekkel, versekkel – látta el a színészeket, ami segített nekik ráhangolódni a korra és a karakterekre egyaránt.
Humor a tragédiában
Térjünk vissza a főszereplőhöz. Már a Brauch-kastélyban forgatott, korábbi jelenetekben is látszott Karinthy esetében, hogy itt nem pusztán szerepről, hanem fizimiska tekintetében mindenképpen teljes azonosulásról van szó. A feladat Bölkény Balázst találta meg, aki az Indexnek nyilatkozott elsőként a filmről. A színész tavaly végzett Kaposváron Cserhalmi György osztályában, jelenleg a Pesti Magyar Színház művésze. A Frici & Aranka számára az első filmes főszerep. Nem is akármilyen, egyből kosztümös, amiből sokat tudott színészként tanulni.
„Mindig azzal viccelődtek az osztálytársaim, hogy egyszer Radnótit fogom eljátszani, erre jött Karinthy” – mesél Bölkény. „Nagy kihívás és megtiszteltetés az írót életre kelteni, már a felkészülési folyamat alatt egyre és egyre közelebb kerültem hozzá. Nagy felismerés volt számomra, hogy ez az ember képes volt szeretni magát, volt benne életkedv, noha vérzivataros időben, két világháború között élt, és súlyos személyes veszteségei voltak – korán elvesztette édesanyját, majd spanyolnáthában az első feleségét. A szerep megformálásával kapcsolatban többször beszéltem osztályfőnökömmel, Cserhalmi Györggyel, akivel közösen elevenítettük fel Karinthy életének fontos állomásait és mindazt, amit ő íróként átélhetett. Cserhalmi azt javasolta, ne Karinthyt imitáljam, hanem legyek »bölkényes«, ettől lesz a szerep majd karinthys” – meséli a színművész.
„Az író Boga, az első felesége halála után 1920-ban megismeri Böhm Arankát, akinek személyében egy meglehetősen domináns nővel hozza össze az élet. Úgy gondolom, Aranka és Karinthy kapcsolatában nem alá- és fölérendeltségről volt szó, hanem arról, hogy itt két nagyon erős egyéniség lett egymás egyenrangú partnere. A filmünk voltaképpen arra is vállalkozik, hogy bemutassa, miként próbál két erős ember átvergődni az életen úgy, hogy a legnagyobb nehézségek ellenére sem hagyják el egymást, mindig visszatérnek a másikhoz. Megtalálni a humort és a szeretetet a tragédiában is, azt hiszem, ez volt Karinthy igazi művészete.”
Színpadi adaptáció
Bakos-Kiss Gábor, a Karinthy Színház igazgatója mesél a pályázatról, amivel elnyerték a megfilmesítés lehetőségét. A Nemzeti Filmintézet a pandémia miatt a színházak megsegítésére pályázatot írt ki, hogy az ott dolgozók se maradjanak bevétel nélkül. A film így valódi együttműködés: nemcsak irodalom és film, hanem film és színház kapcsolata valósul meg. „A munkában felvonul a Karinthy Színház stábja: a sminkestől a kellékesen át a fodrászig, a színészek pedig, azt látom, boldogok, és hatványozott erőbedobással vetik bele magukat a munkába. Bízom benne, hogy Karinthy Márton föntről elégedett, ahogyan továbbvisszük a család örökségét, illetve azzal, hogy ebben a fura időszakban is létre tud jönni ez a gyönyörű film, amit nagyjából egy-két éven belül a Frici & Aranka színpadra állított verziója követ majd.”