Ida
6 °C
9 °C

Kerpel-Fronius Gábor: Nincs alku, a Városligetben nem lesz Nemzeti Galéria

DBZOL20190619017
2021.03.28. 19:18
A főváros ragaszkodik Orbán Viktor ígéretéhez a Városligetet illetően, viszont nem ragaszkodna a Liget Budapest Projekt hiányzó részének befejezéséhez, ha jövőre az ellenzék győzne. Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes nem ért egyet azzal sem, hogy kormányzati negyed legyen a budai Várból, és sajnálja, hogy rosszul választott látványtervet érvei alátámasztására.

A Liget Budapest Projekt ügyében leggyakrabban az hangzik el a főváros és a kormány részéről, hogy szükség lenne párbeszédre, de a másik fél miatt ez akadozik, vagy nincs is. Folyik érdemi dialógus a Városliget fejlesztéséről?

Attól függ, mit nevezünk „a Liget ügyének”. A főváros célja az, hogy a Városligetet mint közparkot rehabilitáljuk. Baán Lászlóval is erről beszélgettem legutóbb a Klubrádióban. 

A főváros a 2019-es főpolgármesteri kampányban vállaltaknak megfelelően nem szeretné, ha megépülne az Új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza és a Városligeti Színház.

Kompromisszumként elfogadjuk a megkezdett épületek, tehát a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum felépülését.

Önök szerint nincs szükség ezekre az intézményekre, épületekre?

Mi azt szeretnénk, ha ezek nem a zöldfelületekben szűkölködő város egyik megmaradt ligetének rovására épülnének fel, hanem ipari területek revitalizációjaként, barnamezős beruházások formájában vagy adott esetben a kulturális akropoliszként elképzelt budai Várban. Viszont szeretnénk a Városliget közparkként való revitalizációjában együttműködni.

Baán Lászlóval egyetértünk például abban, hogy mentesíteni kell a forgalomtól a Kós Károly sétányt, az Olof Palme sétányt is meg kell őrizni, segítve a kerékpáros forgalmat. Van tehát néhány közös pont. Arról kéne tehát beszélgetnünk, hogyan és milyen formában történjenek a Városliget közparki fejlesztései. Városvezetési szinten többször kezdeményeztünk tanácskozást erről a Városliget Zrt. vezetésével. Ők eddig elzárkóztak.

Ők azt mondják, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsában (FKT) létrehozott közös bizottságokban kellene lefolytatni a szakmai vitákat.

Ott arról kell dönteni, hogy mi épüljön vagy ne épüljön a Ligetben. Az, hogy például mennyire rongálják a teherautók az építkezések során a zöldinfrastruktúrát, nem FKT-kérdés. Ebben középvezetői szintű egyeztetés kellene a Városliget Zrt. és a főváros között. Erre mi készen állunk, ők ragaszkodnak az FKT-hez.

Tehát nem lát kibontakozási lehetőséget?

Ha biztató jelet keresünk, ilyennek tűnik, hogy többszöri ismételt felszólításunk hatására a Városliget Zrt. öt nagy dobozban átküldte nekünk a régóta reklamált engedélyes terveket. Megkezdtük a feldolgozásukat, tehát tulajdonosként végre ráláthatunk arra, hogy miket tervez a Ligetbe a Városliget Zrt.

Baán László kijelentette, hogy az Új Nemzeti Galéria a Liget Budapest Projekt megkerülhetetlen eleme, tehát mindenképp fel kell építeni. A 2022-es választások döntik el, hány kulturális intézmény lesz a Ligetben?

Ha jövőre az ellenzék nyeri meg a választásokat – én ebben reménykedem –, akkor az új kormány nem fogja erőltetni, hogy megépüljenek a Liget-projekt még hiányzó épületei. Amíg ez a városvezetés működik, nem járul hozzá az építkezéshez, bármilyen kormány következik. Jelenleg pedig érvényesnek tartjuk a miniszterelnök korábbi kijelentését, miszerint a főváros akarata ellenére nem épül meg a három említett épület.

Nem ért egyet azzal, hogy a tervezett múzeumi negyed hatalmas turisztikai vonzerőt jelentene a megújult Liget számára?

Baán László szerint előnyös lenne a múzeumi negyed, ahol egymás mellé települnének a funkciók. Mi ezzel szemben sokközpontú városban gondolkodunk, ahol nem zsúfolódnak egymásra a funkciók, túlterhelve ezzel a kiválasztott városrészt, hanem olyan területeket igyekszünk felfelé mozdítani, amelyek jelenleg fejletlenek vagy kihasználatlanok. Tíz-tizenöt éve komoly vita folyt azon, ki megy el a Müpába vagy a Nemzeti Színházba, ha kitesszük őket a Lágymányosi hídhoz. Látjuk, hogy a Müpa telt házakkal működik, a Ludwig Múzeum se panaszkodhat, a Nemzeti Színház alacsony nézőszámait pedig nem a földrajzi elhelyezkedése befolyásolja.

Szerintünk nem közparkokba kell múzeumokat telepíteni, másfelől a múzeumi negyed gondolata alapvetően idejétmúlt, tizenkilencedik századi szemlélet. Bécsben sem közparkba építették a sajátjukat.

Szűkítve a kérdést: van-e lehetőség olyan kompromisszumra a főváros és a kormány között ebben a kérdésben, mint ami az Atlétikai Stadion ügyében már létrejött?

A Liget esetében nincs hasonló alku.

Ez elvi kérdés. Közparkként akarjuk megújítani a Ligetet, fontosnak tartjuk, hogy legyenek ott kulturális funkciók, de nem szeretnénk további funkciókkal terhelni a terület nagyon kényes egyensúlyát.

A miniszteri biztos szerint akkor térül meg az egész projekt, ha megépül az új galéria.

Ha jól értem, Baán László egy 2014-es tanulmányra hivatkozik, amelyben a projekt költségeit a jelenlegi háromszáz milliárd felére becsülték. De lehet, hogy már háromszázhatvan milliárdnál tartunk, nem emlékszem pontosan az összegre, mivel folyton változik. A projekt elemei amúgy is folyamatosan alakultak. Emlékezzünk az építészeti, illetve a fotográfiai múzeum terveire, amelyek korábban szintén szerepeltek a fejlesztési tervekben, de mára eltűntek.

Ez utalhat arra is, hogy a realitások felé mozdultak el az első, még nem kidolgozott elképzelések. Baán László szerint a Liget-projekt megvalósult elemeit szeretik az emberek, ezért a főváros kénytelen elutasítani a folytatást, mert ha felépülne az Új Nemzeti Galéria, azon már nem találna fogást.

Ez nem így van. Kétségkívül jó dolgok is épültek a Ligetben, de mi a sértő abban, hogy egy alapvetően a város jövőjét érintő kérdést politikai kérdésnek is tekintünk? Nem arról van szó, hogy valamely dogmatikus ellenzéki pozícióból ellenezzük az új galériát, hanem arról, hogy kitüntetett célnak tartjuk Budapest zöldfelületeinek megőrzését.

Most fogadjuk el a zöldinfrastruktúrára vonatkozó fejlesztési terveinket, a Radó Dezső-tervet, melynek az az egyik alapvetése, hogy célszerűbb és kifizetődőbb megőrizni a régi zöldfelületeket, mint újakat létrehozni. Ez illeszkedik a politikai céljainkba. Nyilván nem vagyunk kultúraellenesek, sőt üdvözölnénk, ha a rozsdaterületeken létrejönne egy új Nemzeti Galéria, ami funkcionalitásában megfelel ennek a célnak, de azt se bánnánk, ha a Várban maradna.

A főváros tehát ragaszkodik ahhoz, hogy a tervekben szereplő három épületet ne húzzák fel, és azok az építési területek, amelyek most el vannak zárva a tervek miatt, legyenek ismét a közpark részei. Bontsák le a kerítéseket, parkosítsák ezeket a területeket, és engedjék be oda a városlakókat. Ilyen tekintetben tehát nem közeledtek az álláspontok.

Ez egy pozitív cél, de van több is. Nemrég adtunk ki egy javaslatot, melyben megfogalmaztuk, milyen funkciókat látnánk szívesen, illetve szabályozásokat is hozunk.

Emeljen ki néhányat!

Ilyen például, hogy nem szeretnénk hőlégballonpályát, mert nem vurstliként képzeljük el a Városligetet. Maximalizáltuk négyszáz négyzetméterben a kerthelyiségek teraszait, hogy ne legyen egy hatalmas bulinegyed a park, de azért a látogatók ihassanak egy kávét vagy sört. Igyekszünk egy élhető, zöld Ligetet csinálni. Nem zárjuk ki teljesen, de korlátoznánk a nagy rendezvények számát is, mert ezek nagyon igénybe veszik a zöldfelületeket.

Majális azért lesz?

Lesz, de elsősorban a kövezett részeken. Gondolom.

Ezek a szabályozások kötelező érvényűek?

A Városligeti Építési Szabályzat kötelező érvényű, de a már kiadott építési engedélyeket nem befolyásolja. Tehát új építési engedélyt csak a mi szabályzatunk alapján lehet kiadni, de ez nem érinti az Új Nemzeti Galéria építési engedélyének érvényességét.

A galéria azért nem épül, mert Orbán Viktor kinyilvánította, hogy amíg mi nem akarjuk, addig nem erőltetik.

Itt hívnám fel ismételten a figyelmet arra, hogy a Liget Budapest Projekt már születésekor ellentmondott a főváros saját városfejlesztési koncepciójának, melyet még Tarlós István főpolgármestersége idején fogadott el a városvezetés. Ezt az elfogadott koncepciót írták felül a Városliget-törvénnyel, melynek következményeként Budapest kilencvenkilenc évre átadta a kezelői jogokat a Városliget Zrt.-nek. Annak pedig, hogy az Új Nemzeti Galéria a Ligetben épüljön fel, az volt a fő motivációja, hogy valahogy kiebrudalhassák a várból. Mi ezzel sem értünk egyet.

A budai Várban felépíthető új galériáról közzétett egy látványtervet is, amit pártszimpátiától függetlenül utasítottak el azok, akik látták.

Ezzel olyan vitát robbantottam ki, amit nem akartam. Azt kívántam érzékeltetni, hogy nem magától értetődő az egyes területek használata – ugyanúgy lehet vita arról is, hogy múzeumi negyed vagy közpark legyen a Ligetben, mint ahogy arról is volt vita, hogy milyen funkciókat látnánk szívesen a várban.

Ennek illusztrálására tettem közzé Csomay Zsófia látványtervét, ami életem egyik legszerencsétlenebb illusztrációja volt, ugyanis teljesen elvitte a mondanivalóm fókuszát.

Nagyon sajnálom, hogy az egyébként is méltatlan támadások kereszttüzében álló első kerületi polgármesternek, V. Naszályi Mártának is nehézséget okoztam ezzel. Senki nem akar ezek alapján a látványtervek alapján felépíteni egy új Nemzeti Galériát a várban, ezt már tisztáztam is a következő posztomban. Azt viszont fenntartom, és az említett posztom lényegi állítása az volt, hogy nem jó irány az a historizáló rekonstrukció, ami a várban folyik, és nem jó irány a kormányzati negyed sem.

Számomra érték, hogy ott van a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, mert így egyértelmű, hogy a budai Vár területe a magyar kulturális élet része. Nem egy bezárkózó, a városra fentről rátekintő kormány játszótere, hanem – a demokratikus, köztársasági kultúrának megfelelően – mindenkié. Ez is elvi kérdés, amiben határozott álláspontunk van.

(Borítókép: Kerpel-Fronius Gábor 2019-ben. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)