Fényképezőgéppel keresték az Istent

Galambok, szivárvány, katedrális, imára kulcsolt kezek, vízcseppek és gyermekarcok. Ironikus, néha profán, máskor mélyen hívő világszemléletet tükröző képi allegóriák jelennek meg a fotókon. Az alkotók azt keresték kamerájukkal, mit jelent a XXI. század emberének az Isten, meglátjuk-e virtuális hálóba zárt világunkban valahol a Mindenhatót.

A Károli Gáspár Egyetem Egyház és Társadalom Kutatóintézetén belül működő RefCOO Kutatóműhely 2019-ben kiírt pályázatára több mint háromszáz fotó érkezett. Volt pályázó, aki keleti szimbólumokhoz nyúlt, érkezett akt, jöttek húsvéti népszokásokat ábrázoló képek. Sokan triviális szimbólumokat kerestek, mások a természet csodáiban pillantották meg a Mindenhatót, és akadtak, akik az internet, a mobiltelefon és a groteszk ellentétét látták meg.

Csodálatosan izgalmas, mennyi minden jut az emberek eszébe, mennyire gondolatébresztő, és milyen sok irányba ébresztett gondolatokat ez a pályázati kiírás

– mondja Bársony Márton, a kiállítás kurátora, egyetemi oktató, a RefCOO Kutatóműhely vezetője.

A pályázatra beérkezett képekből a háromtagú zsűri – Haris László fotóművész, Békési Sándor teológus esztéta és Füle Tamás fotós, újságíró választotta ki azt a 26-ot, ami a hétfőn nyíló virtuális kiállításon szerepel. A válogatás fő szempontja a képekben megfogalmazott gondolat, a téma szellemileg izgalmas megoldása volt. Praktikus kritériumként jelent meg, hogy a kiválasztott képek felnagyítva, utcai tárlaton is élvezhetőek legyenek.

Kaptunk egy csomó képet templomokról, oltárokról, ezek is szépek és fontosak, de minket most kifejezetten az érdekelt, hogy hol találja, hol keresi az ember a találkozást a Mindenhatóval a mai közegben, kultúrában, problémák és dilemmák között

– mondja a kurátor.

A RefCOO Műhely vezetője arról is beszélt, miért az istenkeresés képi megjelenítését adták a pályázat témájául.

– A nyugati, zsidó-keresztény kultúrának két fontos előzménye van: a nagyon képi, nagyon vizuális görög kultúra és a zsidó, nagyon nem vizuális kultúra. Az utóbbi szemlélet szerint a világ inkább könyv, amit olvasni tanulunk, és kevésbé képi esztétikai szempontok alapján próbálunk befogadni. A történelem során hol a pogány, görögös vizualitás, a gazdag esztétikai kultúra, hol pedig a puritánabb, a vizualitást, az esztéticizmust háttérbe soroló zsidó hagyományok kerültek előtérbe. A XXI. században nagyon erős a vizualitás kultúrája, ezért találtuk fontosnak a téma képi megfogalmazását – elemzi a hátteret Bársony Márton, aki szakmája szerint kultúrtörténész és esztéta, majd rátér a pályázat konkrét tanulságaira:

Mindenki érzi, tudja, hogy korunk emberisége kétségbeesetten keresi a kapaszkodókat. Nekünk mint egyházhoz kapcsolódó csoportnak az volt a célunk, hogy irányba állítsuk a keresést.

Nagyszerű élmény volt látni, hogy – miközben néha úgy érezzük, hogy szétesik körülöttünk a világ, régi, stabil formák bomlanak fel vagy törnek össze – mennyi elképesztő energia, kreativitás, akarat van a keresésben. Szinte mindenki keres, rengeteg út létezik. Ha semmi mást nem teszünk, csak megmutatjuk egymásnak, hogy ki hol és miben keres, már azzal is jó irányt mutatunk. 

Miről szólna az istenhit, ha nem erről?

Bársony Márton elmondta, hogy eredetileg köztéri kiállítást szerettek volna szervezni a fotókból, azonban a járványidőszak miatt, végül is több halasztás után, úgy döntöttek, hogy inkább virtuális formában hozzák létre a tárlatot. Az online kiállítás szándékosan visszafogott, kicsit a slow-mozgalom szellemében készült. Olyan, mint egy élő tárlat, nem lehet pár perc alatt végiglapozni, mint egy webshopot.

Felkértek néhány ismert, javarészt református személyiséget, hogy válasszanak ki egy nekik tetsző, őket megihlető fényképet, és mondjanak róla néhány mondatot. A tárlat videóanyagában Bagdy Emőke pszichológus, Balog Zoltán református püspök, Vecsei H. Miklós színész, rendező, Berkesi Judit sportriporter, Csorba Lóránt énekes, dalszerző, a Lóci játszik zenekar vezetője, Nádasdy Ádám író, műfordító, Gundel Takács Gábor műsorvezető és Horváth Gáspár zenész szerepel. A kiállítás nyitólapján megtekinthető az összes befogadott képből összeálló „mozaik” is. Április 5-étől, húsvéthétfőtől a tárlat internetes oldalán láthatóak a kiválasztott képek, illetve a hozzájuk kapcsolódó videók.