Greta Thunberg megtanult káromkodni

Thunberg szerint az emberek nem látják a fától az erdőt, vagyis csak az aktuális problémákkal foglalkoznak, a hosszú távú következményekről azonban nem beszélnek. A klímakrízis, az ökológiai krízis és az egészségügyi krízis (a koronavírus-járvány) összefüggő hálózatot alkot, ám a népesség már nem tudja őket egymástól elválasztani. A kisfilm öt témát érint, amelyek pontos felvázolása segíthet a pontok összekötésében.

Ha nem változtatunk, ráb*szunk!

– vélekedik a svéd lány. 

A Covid–19 csak egy a pusztító járványok közül: Zika, Ebola, sertésinfluenza, HIV-AIDS, és a többi, megannyi egészségügyi katasztrófa sújtja az emberiséget. Thunberg úgy fogalmaz, hogy az új fertőzések 75 százalékát állatok terjesztik, ennek pedig a rosszul felállított mezőgazdasági struktúra és gazdálkodás, valamint az emberek környezethez való hozzáállása az oka. 

Az erdők kivágásával és a természetes élőhelyek elpusztításával akaratlanul is, ám önként teremtjük meg a fertőzések és betegségek terjedése szempontjából tökéletes feltételeket. 

A következő pandémia sokkal rosszabb lehet, de még tudunk változtatni.

Hogy mivel? Például életmódváltással: a világ termőföldjeinek 83 százalékát a haszonállatok etetése céljából tartják fenn, vagyis ezeken a területeken termelik meg az állatok táplálékát. Ezzel szemben az emberek kalóriabevitelének mindössze 18 százaléka állati eredetű. Az állatok legeltetése azonban hamarosan zsákutcába fut, hiszen elfogy a rendelkezésre álló terület, ennek következtében pedig a haszonállat is. 

A húsuk, illetve tejük miatt fogyasztott állatok akkora területen legelnek, amely kiteszi a teljes amerikai kontinens területét. Igen ám, csakhogy a legelők megjelenésével egyenlő ütemben pusztulnak a vadállatok és növények természetes élőhelyei, ezzel pedig a kihalás szélére sodornak megannyi fajt. 

Thunberg egyik aduásza, a szén-dioxid-kibocsátás taglalása szintén felmerül a videóban: a klímaaktivista arra sürgeti a nézőket, hogy azonnal csökkentsék a szennyezés mértékét. Bár korábban előszeretettel hibáztatta a fosszilis üzemanyagot kibocsátó gyárakat, most kihangsúlyozza a mezőgazdaság melléktermékeként keletkező kibocsátások súlyosságát, ami a teljes kibocsátás negyedét teszi ki. 

A növényi alapú étrendre való áttéréssel évente nyolcmilliárd tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe, valamint 76 százalékkal kevesebb termőföldre lenne szükség. Évente több mint hatvanmilliárd állatot ölnek le fogyasztás céljából, és akkor a halakról még nem is beszéltünk: a kifogott halak mennyisége 200 millió tonna. 

Thunberg szerint a természet meggyógyulhatna, ha az emberek törődnének az élővilággal, nem csak kihasználnák azt. Mivel az ember is a természet körforgásának része, így a természet védelmével önmagunkat is védjük.