Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMGreta Thunberg megtanult káromkodni
További Kultúr cikkek
- Az egyik az embereknek mesélt, a másik nem kímélte az olvasókat
- Megvan, ki lesz a Csokonai Nemzeti Színház új művészeti vezetője
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
Thunberg szerint az emberek nem látják a fától az erdőt, vagyis csak az aktuális problémákkal foglalkoznak, a hosszú távú következményekről azonban nem beszélnek. A klímakrízis, az ökológiai krízis és az egészségügyi krízis (a koronavírus-járvány) összefüggő hálózatot alkot, ám a népesség már nem tudja őket egymástól elválasztani. A kisfilm öt témát érint, amelyek pontos felvázolása segíthet a pontok összekötésében.
Ha nem változtatunk, ráb*szunk!
– vélekedik a svéd lány.
A Covid–19 csak egy a pusztító járványok közül: Zika, Ebola, sertésinfluenza, HIV-AIDS, és a többi, megannyi egészségügyi katasztrófa sújtja az emberiséget. Thunberg úgy fogalmaz, hogy az új fertőzések 75 százalékát állatok terjesztik, ennek pedig a rosszul felállított mezőgazdasági struktúra és gazdálkodás, valamint az emberek környezethez való hozzáállása az oka.
Az erdők kivágásával és a természetes élőhelyek elpusztításával akaratlanul is, ám önként teremtjük meg a fertőzések és betegségek terjedése szempontjából tökéletes feltételeket.
A következő pandémia sokkal rosszabb lehet, de még tudunk változtatni.
Hogy mivel? Például életmódváltással: a világ termőföldjeinek 83 százalékát a haszonállatok etetése céljából tartják fenn, vagyis ezeken a területeken termelik meg az állatok táplálékát. Ezzel szemben az emberek kalóriabevitelének mindössze 18 százaléka állati eredetű. Az állatok legeltetése azonban hamarosan zsákutcába fut, hiszen elfogy a rendelkezésre álló terület, ennek következtében pedig a haszonállat is.
A húsuk, illetve tejük miatt fogyasztott állatok akkora területen legelnek, amely kiteszi a teljes amerikai kontinens területét. Igen ám, csakhogy a legelők megjelenésével egyenlő ütemben pusztulnak a vadállatok és növények természetes élőhelyei, ezzel pedig a kihalás szélére sodornak megannyi fajt.
Thunberg egyik aduásza, a szén-dioxid-kibocsátás taglalása szintén felmerül a videóban: a klímaaktivista arra sürgeti a nézőket, hogy azonnal csökkentsék a szennyezés mértékét. Bár korábban előszeretettel hibáztatta a fosszilis üzemanyagot kibocsátó gyárakat, most kihangsúlyozza a mezőgazdaság melléktermékeként keletkező kibocsátások súlyosságát, ami a teljes kibocsátás negyedét teszi ki.
A növényi alapú étrendre való áttéréssel évente nyolcmilliárd tonnával kevesebb szén-dioxid kerülne a levegőbe, valamint 76 százalékkal kevesebb termőföldre lenne szükség. Évente több mint hatvanmilliárd állatot ölnek le fogyasztás céljából, és akkor a halakról még nem is beszéltünk: a kifogott halak mennyisége 200 millió tonna.
Thunberg szerint a természet meggyógyulhatna, ha az emberek törődnének az élővilággal, nem csak kihasználnák azt. Mivel az ember is a természet körforgásának része, így a természet védelmével önmagunkat is védjük.