Az olvasók átölelték Margót, és haza is vitték

Több mint negyven programot sűrítettek négy napba a Margó Irodalmi Fesztivál szervezői: voltak séták, koncertek, szakmai beszélgetések, könyvbemutatók. Június 10-én vette kezdetét a családias hangulatú fesztivál, az első napot Závada Péter zárta, aki Gondoskodás című kötetét egy rendhagyó, zenei esten mutatta be a közönségnek.

Péntek késő délután hatalmas kígyóként tekeredő sorba ütköztünk a fesztivál felé igyekezve. A lelkes emberek egy kékes borítójú könyvet szorongatva haladtak tyúklépésben. A sor elején a Libri közönségdíjasa, Grecsó Krisztián dedikált. Mosolya visszatükrözte a kilométeres sor lelkiállapotát, ami várakozó emberek tömegénél felettébb szokatlan jelenség, de a Margó ilyen, a legjobbat hozza ki mindenkiből.

Az este Vecsei H. Miklós és csapata koncertszínházi előadásának premierjével zárult. Csoóri Sándor életművéből állítottak össze mozaikot, aminek kirajzolódó képe iránymutatásként szolgált az egymáshoz való közeledésben. Az ilyen jellegű előadásokat receptre kéne felírni. Az egész társadalomnak. Színpadon randevúzott zene és irodalom, aminek intim hangulata minden nézőre másképp hatott. Többször lestem a környezetemben ülők arcát, és mindenkin boldog szomorúságot láttam.

Szükség van olyan előadásokra, amelyek nem konkrét történetekben mesélnek, hanem érzéseket adnak és generálnak. A csapat profin játszott a dallamokkal, a nézők szívének billentyűjét is pengették. A vizuális világ, amelyet a videóval teremtettek, olyan pszichedelikusan hatott a lélekre, ami könnyebben lehetővé tette, hogy a szöveg és a dallam át tudja törni a tudat kőfalát.

A frissen bemutatott darabban Vecsei „Hasi” mellett Kiss Flóra énekelt, akinek hangja tökéletesen illeszkedik a teremtett zenei világba. Mihalik Ábel, Novai Gábor és Frimmel Jakab pedig profin és játékosan dobálták össze a dallamokat, a végeredmény egyben lenyűgöző, de külön dalonként is bőven megállnák a helyüket.

Várni a teljes kiüresedésre – talán ez mindennek a nyitja. Előkészíteni a bukást, mint valami merényletet – ez mindennek a kezdete. Le kell számolni a fájdalommal is, mert a fájdalom megalkuvás. Odaláncolja az embert ahhoz, amit nem tud végrehajtani, megváltoztatni, elrendezni. (Csoóri Sándor: Párbeszéd, sötétben)

Szombaton belenéztünk Bojár Gábor könyvbemutatójába, ugyanis a 2005-ös Graphi-sztori után idén megjelent a Graphisoft 2.0 – A generációváltás drámái című könyve. Míg 2005-ben a Graphisoft sikereit próbálta leírni, az új könyvben bukásait és rossz döntéseit szedte fejezetekbe, amelyek legalább annyi vagy ha lehet, talán még több tanulsággal szolgálnak, mint az Egy magyar mini-multi története. Bojár Gábort Orosz Györgyi kérdezte, a beszélgetés pedig szépen végigment a könyv alapjain, kiemelve azokat a vezető gondolatokat, amelyek a sikertelen sikertörténet gerincét adják. Az biztos, hogy kevés ember tud olyan jó kedélyűen beszámolni rossz döntéseiről, mint Bojár, ezzel a mentalitásával pedig azok számára is érdekessé tehette új könyvét, akiket amúgy nem foglalkoztat az üzleti világ.

A Margó fesztivál igazgatóját, Valuska Lászlót arról kérdeztük, hogy változik-e a kor előrehaladtával az irodalom szerepe az emberek életében:

Ha megnézzük az irodalom történetét, azt látjuk, hogy nem változik. A könyv mindig nagyon fontos iránytű, kikapcsolódás, élmény és tudáshordozó az emberek életében. Tavaly a pandémia első hulláma alatt sok országban újra felkerült az eladási listákra Albert Camus A pestis című regénye. Olvasóként azokhoz a könyvekhez próbálunk nyúlni, amikből válaszokat kaphatunk kérdéseinkre. Az első hullám az ijedtségről, rémületről szólt, mindenki bezárkózott az otthonába, de mégis ki kellett nyitnunk ezt a bezárt világot, amit a könyveken keresztül lehetett megtenni. Így jutottunk el Camus regényéhez is. Az irodalom nincs kiszolgáltatva a technikának, nem változik a regény attól, hogy e-könyvként olvasod, míg a Netflix nemcsak a fogyasztói szokásainkat változtatta meg, hanem visszahat a tartalomra is, a Soundcloud vagy a Spotify eljelentéktelenítette a zenei albumok koncepcióját, sőt a dalkészítésre is visszahatott. Az írók kérdésfelvetései reflektálnak azokra a dolgokra, amik körülöttünk történnek.

Valuska Lászlót épp egy másik könyvbemutató után kaptuk el, ahol Orosz István Páternoszter című regénybemutatóján beszélgetett az íróval. A grafikusművész egy generációkon átívelő családtörténetet írt, lebilincselő krimit, remek korképet festve a Rákosi-kortól napjainkig. A beszélgetés úgy volt érdekes és figyelemfelkeltő, hogy semmi lényegi részt nem lőttek le a hatszáz oldalas regényből, de a sejtetések és homályosítások mellett izgalmas információkat csepegtettek.

A fesztiválra látogató közönség minden könyvbemutató után megrohamozta a Bookline Buszt, ami mobil könyvárusként a Majorban kínálta a nyomdáról frissen és ropogósan érkezett portékáit, az emberek lelkesedése pedig egyértelművé tette, hogy internet és gyorsan áradó információk ide vagy oda, továbbra is igény van egy fesztiválra, ahol találkozni lehet korunk történeteit megéneklő hőseivel.

A helyszínen kihelyezett POKET automata pedig a a táskákban maradt zsebkönyvnyi helyeket is igyekezett kitölteni, mi is hozzácsaptuk a friss szerzeményekhez az első irodalmi zsebkvízkönyvet.

Szombat este, a fesztivál szülinapi buliján, a Margó Esztrád egyszeri és megismételhetetlen estjén lehetett együtt ünnepelni, a vasárnapi könyvbemutatók és az egész esemény lezárásaként pedig a Rájátszás-koncerttel vehettünk búcsút a fesztiváltól, amely ősszel az előzetes tervek szerint a Balaton partján folytatódik.

(Borítókép: Bojár Gábor és Orosz Györgyi a Margó Irodalmi Fesztiválon. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)