Kemény tűzpróbával indítottuk az adást, Hajós Andrásnak az ellene írt legdurvább internetes kommenteket gyűjtöttük össze és arra kértük, hogy adásban reagáljon rájuk. Hajós ízesen – és néhol nyomdafestéket nem tűrő módon – osztotta ki a negatív kommentelőket. Beszélgettünk még arról, mi bosszant fel nyaralás közben, sportkommentátorokról és felmerült a zsíraura definíciója is.

Sokan nyaralunk ezekben a hetekben, András azokon a strandöltözőkön borul ki, ahol olyan akasztó van, amin a cipőt csak talppal kifele lehet felakasztani, arra jön az ingünk, így a ruhánk biztosan koszos lesz. Márkóban felmerült, hogy vajon azok, akik strandon olvasnak, hogyan helyezkednek úgy, hogy kényelmesen feküdjenek és még a nap se süssön a szemükbe. Hajós szerint igazából senki sem olvas a strandon, ha becsukod a szemed és hallgatózol, nem hallasz lapozást. Valójában a strandon olvasás csupán ürügy arra, hogy emberek egymás férjét és feleségét nézegessék.

vagyis az olyan WC deszkákról, amiket nem lehet felhajtani, ezért szegény férfiaknak fél kézzel folyamatosan tartaniuk kell. Beszélgettünk azokról az autósokról is, akik kellemetlen, viccelődő feliratokat ragasztanak az autójuk hátuljára, mint például „óvatosan vezess, mert én nem fogok”. András és Márkó, mint ősbiciklisták, arról sztoriztak, miket szoktak a bajszaik alá mormogni, amikor autósok bevágnak eléjük. „Mi legalább odaérünk időben” – Hajós egy ilyen matricát ragasztana biciklijére.

Hogy minden sportoló ugyanazt mondja, ugyanazzal a manírral és nincs a nyilatkozatokban semmilyen személyesség. Teljesen fölösleges, hogy a kommentátorok statisztikákkal dobálóznak, labdabirtoklási arányokkal, amikor mindenki tudja, hogy ezek semmilyen jelentőséggel nem bírnak. Ha már ki kell tölteni az időt valamivel játék közben, miért nem azzal töltik ki, hogy elmagyarázzák, mi történik a pályán?

Mindenkinek ismerősök azok az emberek, akik úgy mennek előttünk a járdán, plázában, stb., hogy

Nem azért torlaszolják el az egész utat, mert kövérek, hanem mert körbeveszi őket egy fajta kvantumbizonytalanság, egy folyamatos kilengés, egy olyan geometriai állást találnak meg, ami az egész teret kitölti. Hajós ezt csak zsíraurának hívja. Míg azonban egyik nap mi idegeskedünk más zsírauráján, másnap azt vesszük észre, hogy mi voltunk a zsíraurás torlaszok.

Hajós András azt mondja, a podcast után sikerült megkönnyebbülnie, kiadnia a feszültséget magából. Mi pedig ígérjük, ha meghallgatjátok az adást, garantált a sírva röhögés.