Olga, Liliána
22 °C
35 °C

Robbant a cukiságbomba, kár, hogy nem elég nagyot

210429 TUL 1041
Négykezes kritika egy desszertshow-ról, amelyet alkotói ugyan kemény habbá akartak verni, mégsem állt össze igazán.

A karantén alatt kicsit mindenki kipróbálhatta magát konyhafőnökként és mestercukrászként. Rohantunk a piactérre, hogy a lehető legrövidebb idő alatt beszerezzük a hozzávalókat, versenyeztünk az élesztőért, imádkoztunk, hogy ne legyen üres a szárazárupolc. Miután mindent begyűjtöttünk, rohantunk sütni-főzni, és ha nem állt rendelkezésünkre minden hozzávaló, hát improvizáltunk. 

Emiatt sem volt ördögtől való ötlet az RTL Klub részéről, hogy a bezártság után felmérje, a lakosság milyen tudást halmozott fel ezen a téren. Kísérletet tett rá, hogy kiderítse, születtek-e új desszertguruk a pandémia alatt. A csatorna az állapotfelmérés érdekében tegnap este útjára indította műsorát, a Mestercukrászt, amelyben heteken át civilek vetélkednek abban, kinek jobb a sütije. 

Nem kell az unalom!

„A legfontosabb, hogy ne legyél unalmas, az unalom egyenlő a halállal” – hangoztatta Liptai Claudia a műsor beharangozójában. „Hiába finom valami, ha unalmas, nincs karrier” – artikulálta jól érthetően a lényeget Claudia, aki megerősítette, örül, hogy nemcsak műsort vezet, hanem szakképesítése birtokában végre zsűrizhet is. A kritizálásban tettestársai Enzsöl Balázs és Juhos József, akik a show-biznisz világában nem elcsépelt nevek, ellenben profi cukrászok. A zsűri megint férfihangsúlyos. Szívesen láttunk volna több nőt a pult mögött, hiszen a professzionális cukrászvilág kellő mennyiségű nagyágyút vonultat fel, legyen szó Szulló Szabináról, Auguszt Ibolyáról vagy akár Horváth Eszterről. 

A műsor alcíme egyébként: az édesszájú Konyhafőnök. Nyugalom, új játékszabályokat nem kell megtanulni, mármint a Konyhafőnökhöz képest. Sütiket kell készíteni, a legjobbnak a vetélkedés végén a Mestercukrász cím mellett 5 millió forint üti a markát, ami pont a fele annak, ami egyébként a Konyhafőnök győztesének jár. 

Cukrot tudtok-e csinálni?

Az oda vezető út azonban rücskös, Duna-kaviccsal van kikövezve. De ez egy más kor, más díszletekkel. Itt egy színes világba csöppenünk, ahol minden csillog, és anélkül kapjuk az extra cukorszórást a fagyinkra, hogy kérnénk. Ezen a ponton sejlik fel Dragomán György novellája, a Cukor, amelyben a Romániában élő Dragomán család kísérletet tesz arra, hogy szaloncukrot készítsen. Náluk nemcsak szaloncukor nem volt, de cukor sem, és amiben a stúdióban tonnaszám lubickolnak, nos, a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában még elő is kellett állítani, méghozzá cukorrépából. 

Az első kihívás az adásban ehhez képest nem is nevezhető kihívásnak. Az első feladat a budapesti Sugar Shop enteriőrjéhez kísértetiesen hasonlító stúdióban az, hogy egy bemutatkozó finomságot állítsanak elő a résztvevők, vagyis a futár, a rendőr, a katonazenész, a színésznő és a többiek, de még csak véletlenül se Marika néni Szabolcs-Szatmárból vagy egy lakodalmas sütőasszony Békés megyéből. 

Az első perctől röpködtek a cukrász szóviccek, Liptai Claudia láthatóan lubickol a szerepben, hozza a tőle megszokott vicces szerepkört, kicsit olyan, mint a szomszéd lány, akihez bármikor átugorhatunk egy szakácsfáklyáért vagy egy kis aranyfüstért, mert hát pont van neki. Látványos egyébként a szettje is, tegnap egy japán gésába oltott harangvirágnak vagy talán muffinnak öltözött – ez még szerkesztőségen belül sem eldöntött kérdés. 

Gasztroreality révén persze a versenyzőknek nem csupán a hozzávalókra kellett koncentrálniuk, két habverés és három tojástörés között jópofizni is kellett, ebben mérsékelt sikereket tudtak felmutatni a résztvevők, de ezt tudjuk be az izgalomnak, feszültség ugyanis akadt bőven.

Villantani kéne

A hangulatfelelősök A cápa filmzenéjéből improvizálva a háttérben dübörgő ritmusokkal súlyosbították a helyzetet, néha még a hegedű fájó sírása is bekúszott. Ezt tetézték a berregő robotgépek, amelyek élvezhetetlenné tették a párbeszédeket. Nem tett jót ez az aláfestés akkor sem, amikor a séfek keselyűként szálltak áldozatról áldozatra kritizálni. Elcserélt fázis a piskótakészítésben, zselében hagyott magok, túl magas hőfok és szétfolyt macaron miatt dörrentek rá a versenyzőkre. 

Juhos József és Enzsöl Balázs szakmailag ontották magukból a néha kéretlen tanácsokat, és bár egyértelmű, hogy értenek a szakmájukhoz, látszott az arcukon, hogy legalább annyira fel kell oldódniuk, mint a sokkolóban hagyott mascarpone-krémnek. Azt láthatóan az első adás végére sem sikerült eldönteniük, melyikük lesz Puzsér Róbert árnyéka, azaz a szarkasztikus és rettegett rossz zsaru.

Újhullámos sütemények

De vissza az első feladványhoz, a debütáló desszertekhez. Eleve érthetetlen, miért a bemutatkozó desszertben akarta mindenki megváltani a világot. „Itt akkorát kellene villantani, hogy kiégjen a szemünk” – jegyzi meg kóstolás közben Juhos József, aki a lelke mélyén szintén egyszerű, de bombabiztos süteményekre várt.

Igaza volt, mert a barokkos körmondatokból álló desszertcímeket még hallgatni is fárasztó volt, ezért álljon itt néhány egyszerűsített verzió: sós-karamellás geodatorta, mojitotorta, unikornistorta, sellőtorta. Nyilván sehol egy jó bejgli, márványkuglóf, kókuszgolyó, zserbó vagy valami pofonegyszerű, beégésmentes klasszikus. Persze az alanyok beszámolójából is inkább az jött át, hogy újhullámos cukrászda nyitásában gondolkodnak, ahol utóbbiaknak nyilván semmi keresnivalójuk.

Érdekes módon azoknak kezdett a legpofásabban alakulni a bemutatkozó tortája, akik képesek voltak egy nyugodtabb és koncentráltabb tempót felvenni; a kapkodó kezek félresikerült designt eredményeztek, olyat is, amivel nemhogy nem lehet villogni a gyerek születésnapján, de a keverőtálból kikanalazni sem igazán érdemes a romjait.

Az első feladat győztese csoda-e, hogy egy kisgyermekes apuka lett, aki maximálisan hozzá lehet szokva ahhoz, hogy zajban, a nyugalmi állapotoktól fényévekre alkosson valami csodálatosat. Ezután szimultán sütés következett, egyfajta tartot (fox tart) kellett előállítani, Enzsöl Balázs ifjúkori sikersütijét, de ekkorra már kicsit ellaposodott a buli.

A Mestercukrász első része olyan lett, aminek élvezeti értékét a reklámblokkok dobták fel. A tempó, a zaj és a háttérzene homogénebben fonódott össze, mint a vajas tészta, ettől viszont elveszítette a show azokat az elemeit, amelyek feldobhatták volna a bambulásba belefáradt nézőt. Ugyan a műsor nem lett ijesztő, mint az abban felszolgált unikornistorta, viszont nem érte el az Enzsöl Balázs által elősütött fox tart szintjét sem. Noha Liptai Claudia azt kérte a játékosoktól, süteményeik ne legyenek unalmasak, a műsor maga fulladt unalomba, de Claudia mentségére legyen mondva, ez legalább nem az ő hibája.

(Borítókép: Tulok András / RTL Klub / Mestercukrász)