Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó Füst Milán több mint húsz nyelvre lefordított, irodalmi Nobel-díjra felterjesztett regényét filmesítette meg.
Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem. De hogy evvel... Hat láb és egy hüvelyk magas ember vagyok s kétszáztíz font, tehát valóságos óriás, ahogy mondani szokták, ha ráköpök erre, meghal.
– kezdi regényét Störr kapitány monológjával Füst Milán.
A főhős leírásából ismerjük meg későbbi feleségét, Lizzyt is.
Francia lány volt, nagyon kacér, nagyon csiklandós, sokat nevetett, s főként rajtam, s épp ilyenkor annyira, mintha csiklandoznák. Viszont engem ő Douc-Douc bácsinak, Dodónak, Cric-Cracnak meg Croc-Crocnak nevezett, éppen a nevetésem miatt, amely, mint mondá, valósággal robbanásszerű, meg medve bácsinak, mondván, hogy oly mulatságos látni, amikor a szalvétám két csücske eláll a fülem mellett vacsora közben. S csak úgy lubickolt örömében, mint a malacok.
A magát alapvetően hideg természetűnek gondoló, mégis szenvedélyes, egyszerű, de mélyen gondolkodó holland kapitány, a FÉRFI, és szerelme, felesége, féltékenységének tárgya, Lizzy, a NŐ története messze túlmutat egy félresikerült párkapcsolat ábrázolásán.
Az előzetes alapján Enyedi Ildikótól megszokott módon festőien tökéletes, a szívdobbanás ritmusára változó képi világba helyezi el a zseniális embermesét.
A két főszereplőn kívül is túlnyomórészt külföldi színészeket választott a rendező. Megjelenik a filmben Louis Garrel, Josef Hader, Ulrich Matthes, Udo Samel, Jasmine Trinca és Sergio Rubini. A színművészet magyar művelőit ebben a filmben Funtek Sándor és Hajduk Károly képviseli.
A forgatókönyvet Enyedi Ildikó írta, a képi világ Rév Marcell (Jupiter holdja, Balaton Method, Fehér Isten) operatőr munkája.
A feleségem története világpremierje július 14-én Cannes-ban, a filmfesztivál versenyprogramjában lesz. Itthon szeptember 23-tól vetítik a hazai mozik.
(Borítókép: Jelenet A feleségem története című filmből. Fotó: Csata Hanna)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
