Ha lassan jársz, tovább érsz, és a döntéshozókra is nyomást gyakorolhatsz

Térképre emlékeztető, szintvonaljelzésekkel és feliratokkal ellátott grafika, a közönség által működésbe hozható különleges hangszerek, mohával benőtt strandpapucsok és flakonok, a világ minden pontjáról a múzeumba elpostázott – horgolt – korallok, polgárpukkasztó plakátok, életnagyságú magtár/pavilon, az földi élet jövőjét megjósló képek – a kiállítás állásfoglalás és nyílt reakció az égető globális kérdéseire. 

A fenntarthatóság problémái és kérdései rendkívül széles spektrumot fognak át az ökológia, a társadalom és a gazdaság szféráin átívelve, ezért a kurátorok igyekeztek megalkotni egy olyan keretrendszert, amely kapcsolatot teremt a néző és a természeti környezetre irányuló képzőművészeti gondolkodás között.

Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

A világ működése logikátlan, tekintve, hogy napjaink társadalmi-gazdasági rendszere, valamint a piaci-fogyasztói kultúra súlyos problémákat szül: környezetszennyezés, elsivatagosodás, élelemhiány, és a többi. Manapság olyan gyakorlatokat alkalmazunk, amelyek nem képesek megoldást nyújtani az embertelen pazarlásra, túlfogyasztásra, a természetes erőforrások kizsákmányolásának megfékezésére. 

A lassú-szemléletmód nem más, mint a társadalom, a gazdaság és a mindennapi élet területén már meglévő struktúrák reformálása, a bevett gyakorlatok újraértelmezése. A tudatosságban gyökerező hozzáállásnak köszönhetően egyre több alternatíva áll rendelkezésre: a permakultúrás gazdálkodás (minimális emberi beavatkozás), vagy éppen a hulladékmentes háztartásvezetés is jó példák erre.

A szemléletmód olyan, mondhatni, hétköznapi forradalomként megélhető gyakorlatokat, visszafogott vagy radikális megközelítéseket vonultat fel, amelyek megkérdőjelezik a népszerű növekedés- és profitorientált rendszert, amelyek kiutat mutatnak a fogyasztói társadalom ördögi köréből, valamint a rohanó világ helyett a pillanat megélésére ösztönöz.

A politikai irányítás relációjában megfogalmazódó alternatívák is szerepet kapnak a kiállításában. Az aktivizmus, a civil tudatosság a globalizációval szemben a döntéshozókra ható nyomásgyakorlás eszköze. 

Fotó: Rosta József / Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum

A kiállítás célja, hogy rámutasson, milyen környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatok vezettek a jelenleg kialakult globális környezeti, gazdasági és társadalmi problémákhoz. A tárlat másik fő célkitűzése, hogy platformot biztosítson a fenntarthatóság irányába mutató, életmód-alternatívákat felvető művészeti pozíciók számára.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!