Tálib megszállás, szovjet terror és az NDK-titkosszolgálat a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon

– Annak idején, amikor elindítottuk a kecskeméti stúdiót, nagyon fontos volt, hogy ne váljunk provinciálissá, innen az Alföldről is lépést tartsunk a világszínvonallal – mesélt az előzményekről Mikulás Ferenc, aki a Pannónia Stúdió kecskeméti műterme 1971-es alapítása óta irányítja a világhírűvé vált animációs műhely munkáját.

Munkatársaival elmentek minden jelentősebb nemzetközi animációs fesztiválra – mesélte a stúdió alapítója, majd hozzátette:

Az 1985-ben filmszemlének induló kecskeméti animációs seregszemle 1993-ra nemzetközi fesztivállá fejlődött. Mikulás Ferenc tudatosan alakította ki a fesztivál arculatát:

Az európai animációs kultúrát szerettem volna segíteni az amerikai dömpinggel szemben, ezért hirdettük meg 1996-ban az első egész estés európai rajzfilmek versenyét, amely később az európai televíziós filmek versenyével bővült.

A KAFF ma már a világ legjobb animációs filmfesztiváljai közé tartozik, az itteni győztesek automatikusan bekerülnek az A kategóriás fesztiválok versenyprogramjába. Idén tizenöt filmet neveztek az európai egész estés filmek versenyébe, ebből ötöt választottak ki.

A nemzetközi szekció öt versenybe került egész estés animációjából három történelmi témát dolgoz fel.

• A Kabul fecskéi a tálibok által 1998-ban megszállt Kabulban játszódik.

• A kedvenc háborúm című versenyfilm a hetvenes évek Szovjetuniójában zajló elnyomást mutatja be.

• A harmadik történelmi témát feldolgozó egész estés családi kalandfilm, a Fritzi forradalmi mese, amely a berlini fal lebontása előtt játszódik, többek között Magyarországon.

Hagyományosabb mesét ígér a Marona csodálatos kalandjai című alkotás, amelynek főhőse egy, az eltűnt gazdáját kutató, mindig optimista kóbor eb.

A verseny nagy esélyese a legendás Tomm Moore és Ross Stewart Oscar- és BAFTA-jelölt filmje, a Wolfwalkers. A főszereplő lány farkasvadászatra érkezik apjával Írországba, ahol összebarátkozik egy titokzatos lánnyal, akiről úgy hírlik, éjszaka farkassá változik.

A magyar animációs tévésorozat szekcióban az Átjáró Másvárosba, a Cigány mesék, a Cipelő cicák, a Hunor, a Kuflik, a Cserebogarak, a Macskakirálylány és a Városi legendák versenyeznek a fődíjért.

A versenyen kívüli programban idén a kanadai animációt mutatják be.

– A National Film Board of Canada (NFB) a kanadai államilag fenntartott filmstúdió. A világ legjobb filmrendezőit hívják meg, hogy náluk forgassanak, az elkészült alkotások természetesen az NFB tulajdonában maradnak, tehát nagyon gazdag a filmállományuk

– indokolta idei választásukat Mikulás Ferenc.

Az NFB animációs részlegét 1941-ben alapította az Európából a tengerentúlra emigráló skót Norman McLaren. Az ő filmjeiből is vetítenek egy válogatást, amelyekre kivétel nélkül igaz az általa megfogalmazott, szállóigévé vált definíció:

Az animáció nem a rajzok mozgatásának, hanem a mozgás rajzolásának művészete. Sokkal fontosabb az, ami az egyes filmkockák között történik, mint ami rajtuk látható.

A 15. KAFF-on nyolc kanadai klasszikussal ismerkedhet meg a közönség, köztük a magyar Földes Péter festőművész komputeranimációs Éhség című filmjével, aki e projekt révén kapott meghívást az NFB műhelyébe. Ezt követően hét női alkotó munkáját mutatja be, köztük az úttörő amerikai Caroline Leaf Utca című filmjét is.

Hat kortárs művet is beválogattak a kanadai animáció formai kísérletező alkotásai közül, köztük Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta az NFB számára készített, A hódítók című filmjét is.

(Borítókép: Mikulás Ferenc. Fotó: Kaszás Tamás / Index)