Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMSzínesben és fekete-fehérben is jön Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje
További Kultúr cikkek
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
Az Eltörölni Frankot szerzői verziója fekete-fehér, a hiteles élmény létrehozása érdekében, a korszak dokumentarista eszköztárát felhasználva, tiszteletadás a budapesti iskola (többek között Ember Judit, Schiffer Pál, Gazdag Gyula, Tarr Béla, Vitézy László) formanyelve felé. A forma üzenet is, hiszen a budapesti iskola nem nyúlhatott olyan témákhoz, amelyek a hatalom valódi arcát mutatták volna meg. A korszakban a műveket cenzúrázták, betiltották, az alkotókat titkosszolgálati módszerekkel megfélemlítették, elüldözték. Az Eltörölni Frankot nézésekor ezeknek az elhallgatott történeteknek lehetünk a részesei.
Magyarországon 1989 legvégén robbant ki a Dunagate dokumentum- és iratmegsemmisítési botrány, a Belügyminisztérium udvarán több tonna iratot semmisítettek meg. Az akciót csak 1990. január végén állították le, de addigra a diktatúra utolsó gesztusaként eltüntették, amit el kellett, így a nyolcvanas évekről alig maradtak releváns dokumentumaink.
Fabricius fekete-fehér filmjének művészeti programja emlékezetpolitikai gesztus is. Célja, hogy a megsemmisített dokumentumok fikciós, ámde szerteágazó kutatások alapján történő újrateremtésén keresztül megmutassa egy elhazudott diktatúra valódi arcát, a cenzúrázott, eltagadott, széppé hazudott párhuzamos valóságot.
A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon fekete-fehérben láthatja először a világ az Eltörölni Frankot című filmet. A Critics’ Week szekcióban, szeptember 5-én ismerheti meg a nemzetközi közönség a Kádár-kori diktatúrát Fabricius filmjéből. A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál a világ egyik legkiemelkedőbb filmes mustrája, a filmtörténet legrégebbi fesztiválja. A cannes-i és a berlini mellett a velencei a nagy három nemzetközi filmfesztivál egyike, komoly megtiszteltetés a válogatásában szerepelni.
A magyar mozikban – a Mozinet forgalmazásában – 2021. október 7-én, a kor igényeinek megfelelően, színesben debütál az Eltörölni Frankot című film. A fekete-fehér szerzői verziót itthon az art mozik vetítik majd.
Az Eltörölni Frankot 1983-ban játszódik, a vasfüggöny mögött. Frank, egy underground zenekar frontembere nem tud beilleszkedni a szocializmus orwelli csendjébe. Pszichiátriára kerül, ahol a rendszer az ellenségeit titokban próbálja elhallgattatni. Súlyos trip veszi kezdetét, amely egy társadalom sorsdöntő dilemmáira keresi a választ.
Az Eltörölni Frankot főszerepét a Filo művésznéven ismert Fuchs Benjámin, a magyar underground zene egyik legígéretesebb tehetsége játssza. A filmben fontos szerepet kapott a már több nemzetközi elismeréssel díjazott fiatal erdélyi színésznő, Blénesi Kincső és a Junior Prima-díjas Waskovics Andrea is, a további szerepekben olyan ismert színészeket láthatunk, mint Bánsági Ildikó, Lénárt „Papi” István – akinek ez az utolsó filmje –, Székely B. Miklós vagy a koreográfus Frenák Pál, de szerepet kapott Pajor Tamás, Peer Krisztián és Ladányi Andrea is.
A film operatőre Dobos Tamás, látványtervezője Eggert Ketilsson, vágója Kiss Wanda és Tuza-Ritter Bernadett. A hangért Zányi Tamás, a jelmezekért Sinkovics Judit felelt. Fabricius Gábor konzulense Gazdag Gyula filmrendező volt.
Fabricius Gábor író, filmrendező, Cannes Golden Media Lion-, EPICA- és CLIO-díjas mediadesigner. A londoni Central Saint Martins College MA alumnija, korábbi munkái is társadalomkritikai és dokumentarista nézőpontúak.
Rövidfilmjeivel (Skinner, Dialogue) több mint száz nemzetközi filmfesztivál meghívottjai voltak, többek között Torontóban (TIFF), Londonban, Bostonban, Mumbaiban mutatkozott be és nyert díjakat. Más bolygó című regényét az Európa Könyvkiadó jelentette meg és jelölte Aegon Irodalmi Díjra 2016-ban.