Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMMár 45 éve veri az ördög a feleségét
András Ferenc filmrendező 1976-ban forgatott Veri az ördög a feleségét című nagyszerű filmszatírája egy hajdan volt augusztus huszadika története. A Balaton északi partján élő Kajtár család meghívja pesti rokonuk főnökét és családját, hogy töltsék együtt az ünnepet. A puritánnak bemutatott pártfunkcionárius, Vetró Géza feleségével és lányával érkezik a Balaton-felvidékre, abban a reményben, hogy a békés vidéki hangulatban kissé kikapcsolódhatnak. De csalódniuk kell...
A forgatókönyv egyik írója Bereményi Géza, és ha netán akad olyan, aki még nem látta ezt a filmet – amelyben egyaránt felvillan a korabeli augusztus huszadikai vidéki búcsú, a tisztavatás, a dunai vízi és légi parádé, a templomi mise, a körmenet és a tűzijáték hangulata –, feltétlenül érdemes pótolnia a mulasztást.
A házigazda vasutas família szívét-lelkét kiteszi, hogy a befolyásos vendég semmiben ne szenvedjen hiányt, mindezt azzal a hátsó szándékkal, hogy megpróbáljon némi protekciót kovácsolni a találkozásból. Az alaphelyzet eleve komikus, hiszen a vendéglátók és a vendégek életmódja, kultúrája szöges ellentétben áll egymással, ami rengeteg kínos helyzet forrása.
A nap csúcspontja a késő Kádár-kort idéző bőséges ünnepi lakoma, amelynek képkockái egy életre beleégnek a néző retinájába. A nagy zabálást nézni is embert próbáló teljesítmény, kiváltképpen a gyomorbajos Vetró elvtársnak, aki a nap végén a sofőrjével és szolgálati autójával valósággal menekülőre fogja, és megkönnyebbülve indul vissza Budapestre.
A film a hagyományos ünnepi tűzijáték képeivel zárul.