Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMElég Komáromig menni Michelangelo és Verrocchio műveiért
További Kultúr cikkek
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
A felújított, bővített Csillagerőd, valamint a tereiben látható kiállítás jelentős mérföldkő a Szépművészeti Múzeum történetében és a magyarországi kulturális életben is. A múzeum teljes gipszmásolat-gyűjteményének rehabilitálása, helyreállítása nemcsak magyarországi vonatkozásban jelentős, hanem közép-európai viszonylatban is példa nélküli – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget projekt miniszteri biztosa az új létesítmény átadóján.
A Szépművészeti Múzeum gipszmásolati gyűjteményének csaknem háromszáz restaurált darabja az antikvitás korától a reneszánszig sorakoztatja fel az európai szobrászat legkiemelkedőbb műveit.
Az intézmény megnyitását követően közvetlen közelről nézegethetik a Csillagerőd látogatói Andrea del Verrocchio Velencében látható emblematikus emlékművének másolatát, amely Bartolomeo Colleonit ábrázolja. Kiállították Komáromban Donatello művének, a Gattamelata becenevű padovai zsoldosvezért megörökítő több méter magas lovasszobor-kópiáját is, csakúgy mint a milói Vénusz, a Laokoón-szoborcsoport vagy Michelangelo több szobrának hasonmását.
A Liget Budapest Projekt keretében felújított Csillagerőd állandó kiállításán a Szépművészeti Múzeum egykori gipszgyűjteményének darabjai segítségével egyfajta kultúrtörténeti tanösvényként tanulmányozhatók az ókori, a középkori és a reneszánsz szobrászat kiemelkedő alkotásai.
A mintegy háromszáz élethű gipszmásolat segítségével olyan művészettörténeti összefüggéseket figyelhetünk meg, amelyeket – például az eredeti művek túlnyomó többségének mozdíthatatlansága miatt – egyetlen hagyományos tárlat sem képes bemutatni – hangsúlyozzák a Liget Budapest Projekt közleményében.
Az erődépületet és környezetét teljeskörűen felújították és bővítették egy új, többfunkciós kulturális központtal, modern kiállítótérrel is Mányi István Ybl-díjas építész tervei alapján. Ennek köszönhetően a meglévő épület nettó alapterülete több mint hétezer négyzetméterre növekedett.
Az új komplexumban a XXI. századi igényeknek megfelelően nemcsak kiállítóterek, hanem vetítő- és előadóterem, múzeumpedagógiai foglalkoztató, múzeumshop és kávézó is helyet kapott.
(Borítókép: Liget Budapest Projekt)