Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNéprajzi kiállítás nyílik Pécsett a 90 éves Andrásfalvy Bertalan tiszteletére
További Kultúr cikkek
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
A Jövőnk gyökerei című pécsi kiállítás a tudós népművészeti tárgyú kutatásait mutatja be. Megismerhetjük a néprajzi gyűjtőutak hangulatát, a népzene- és néptánckutatás munkamódszerét és a gyűjtéseken készült felvételeket.
A kiállításból feltárulkozik Andrásfalvy Bertalan évtizedek során kiérlelt népművészet koncepciója, amely kutatása tárgyát nem formai és stiláris szempontok, hanem emberi és társadalmi szükségletek alapján vizsgálja. A népművészet – elgondolása szerint – nem öncélú, és alapvetően nem színpadra szerkesztett alkotások tárháza, hanem az egyén kiteljesedésének és külvilágra adott reakcióinak a tükörképe, de a társadalmi és gazdasági változások érzékeny közege is
– olvasható a múzeum közleményében. A tárlat népművészeti szőttesek, főkötők, viseletdarabok, ezidáig közöletlen filmek, fotók, térképek, és a gyűjtések során készült dokumentációk segítségével hozza közelebb a látogatókhoz az ünnepelt személyét és a népművészetről alkotott képét.
Andrásfalvy Bertalan 1985-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője volt. Ezt követően 1989-ig a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja főmunkatársaként, majd osztályvezetőjeként dolgozott. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen néprajzot tanított, ő irányította a tanszék megszervezést is.
Néprajzkutatóként elsősorban a szőlészetet, gyümölcstermesztést és az állattartást vizsgálta, de kutatási területei közé tartozott a néptánc, a népköltészet is.
Politikusként az MDF alapító tagja, majd országgyűlési képviselő volt. 1990-től 1993-ig az Antall-kormány művelődési és közoktatási miniszteri posztját töltötte be.
A tárlat 2021. november 17-én, szerdán nyílik a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályán.
Bertók Gábor az igazgató
Az intézmény régész-főmuzeológusa, jelenlegi megbízott igazgatója, Bertók Gábor vezetheti 2022. január 1-jétől öt éven át a pécsi központú, megyei közgyűjteményi feladatokat ellátó Janus Pannonius Múzeumot (JPM) – döntött a fenntartó pécsi önkormányzat közgyűlése csütörtökön.
Lovász István jegyző arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a nyáron kiírt pályázat lezárásáról zárt ülésen hoztak döntést a képviselők. A közgyűjtemény korábbi igazgatójának, Csornay Boldizsárnak a megbízatása idén januárban járt le, utódját azóta két vezetői pályázaton kereste az önkormányzat.
Péterffy Attila, Pécs polgármestere májusban közölte: egy éven belül immár harmadik alkalommal, újra pályázatot írnak ki a JPM igazgatói posztjára. Ennek oka a városvezető szerint az volt, hogy egy tavaly szeptemberi kiírás eljárástechnikai problémák miatt eredménytelenül zárult, az idén februárban kiírt pályázat eredményét pedig megvétózta az Emberi Erőforrások Minisztériuma.