Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg2019. április 15-én kora este rettenetes tragédia híre rázta meg nemcsak Franciaországot, de egész Európát és a világsajtót is. 19 óra előtt pár perccel lángra kapott Párizs legjelentősebb épülete, a felújítás alatt álló Notre-Dame-székesegyház fa tetőszerkezete, amely néhány órán belül a lángok martalékává vált, később pedig a katedrális huszártornya is összeomlott.
A Notre-Dame állapota már a tűzvész előtt is kritikus volt, hiszen 1163 és 1320 között, vagyis az előző évezred elején épült. 2018-ban elérkezett az idő a felújításra, miután –vélhetően a légszennyezés következtében – repedések jelentek meg a katedrálison. A katolikus egyház vezetői sürgették a felújítást, azonban nagy árat fizettek a sietős tempóért. Megannyi épületelemet fával kellett pótolni, nehogy a repedések következtében a törmelék a járókelőkre zuhanjon. Az épület végül tatarozás közben gyulladt ki.
Azóta eltelt két és fél év, a párizsi Miasszonyunk pedig még mindig szépül. Azaz csak szépülne, ha nem valóságos szentségtörést készülnének végezni rajta. Benne...
November végén a The Telegraph számolt be róla, hogy a párizsi tűzvész sújtotta Notre-Dame-székesegyház belsejét ellentmondásos felújítási tervek szerint alakítják át, amolyan „politikailag korrekt Disneylandé” formálják a keresztény imahelyet.
A lap arról számolt be, hogy a világhírű székesegyházat kísérleti bemutatóteremmé változtatják, a középkori épület drámai átalakítására vonatkozó tervek legalábbis ezt sugallják. A tervezett változtatások a gyóntatófülkéket, az oltárokat és a klasszikus szobrokat érintik, ezeket modern művészi falfestmények, valamint új hang- és fényforrások váltják fel, ezáltal pedig „érzelgős terek” létesülnek a székesegyház belsejében. Jelentsen ez akármit is...
Maurice Culot díjnyertes párizsi építész és kritikus a brit portálnak úgy fogalmazott, hogy látványtervek olyanok, mintha egy Disney birodalomba csöppennénk: előtérbe kerülnek a tematikus kápolnák, amelyekben Afrika és Ázsia hangulatvilága dominál, holott Európa szívében járunk. A kápolnák falára különböző nyelveken – például mandarinul – vetítenek idézeteket a Bibliából, az utolsó kápolnánál pedig nagy hangsúlyt fektetnek a környezetvédelemre is.
Culot szerint mindaz, amit a Notre-Dame-mal tesznek, fel sem merülhetne más világhírű épületek, például a londoni Westminster Apátság vagy a római Szent Péter-bazilika esetében, hiszen az átalakítás gyermeteg, vidámparki arculatot kölcsönözne a grandiózus épületnek.
A látványtervek veszélyeztetik a kereszténység egyik jelképének tartott katedrálist, amely a tűzvész előtti formájában Eugène Emmanuel Viollet-le-Duc, az ünnepelt építész munkája (a francia forradalom pusztításait követően ő állította helyre a székesegyházat, és hozta vissza a városba a középkori kereszténység szellemét).
A nagyobb probléma az, hogy Viollet-le-Duc rendkívül intelligens, briliáns építész volt, aki a székesegyházat úgy akarta átalakítani, hogy az megfeleljen középkori eredetének. A székesegyházon korábban végrehajtott változtatások ugyanabban a szellemben történtek, amelyben a katedrálist először építették: komoly, intelligens, középkori szellemben.
A modern építészek és papok azonban nem mind rendelkeznek azzal az intellektuális, történelmi érzékenységgel és mentalitással, amellyel tizenkilencedik századi elődeik rendelkeztek.
Culot elmondása szerint a politikai korrektség netovábbja, ahogy a Notre-Dame-ot egy liturgikus bemutatóteremmé akarják változtatni, hiszen ez sehol máshol a világon nem történhetne meg. A párizsi székesegyháznak olyan műemléknek kellene maradnia, amelyben a legkisebb változtatást is nagy körültekintéssel kezelik.
A „Disney-tervek” előtt arról volt szó, hogy az épület tűzben megrongálódott részeit aprólékos munkával, szinte milliméterről milliméterre állítanák vissza az eredeti állapotukba, az új tervek szerint azonban néhány olyan területet, amelyet kevésbé sújtott a katasztrófa, drasztikusan, az imént említett módon megváltoztatnak.
A katasztrófa óta 340 ezer adományozó 833 millió euróval járult hozzá az ikonikus építmény helyreállításához, 2021 szeptemberéig pedig már mintegy 165 millió eurót költöttek a tűzvészben szerkezetileg megrongálódott székesegyház helyreállítására. A 262 millió eurónyi adományok második része a helyreállítási munkálatok első fázisát fogja fedezni.
Jean-Louis Georgelin tábornok, akit Emmanuel Macron köztársasági elnök bízott meg a Norte-Dame újjáépítésének felügyeletével, ígéretet tett rá, hogy a székesegyház helyreállítása a 2024-es párizsi olimpiáig befejeződik.
Edouard Philippe korábbi francia miniszterelnök 2019-ben azt mondta, hogy nemzetközi pályázatot írnak ki a tönkrement tető és a torony újjáépítésére, amelyek esetleg modern külsőt kaphatnának. A politikus terve azóta beigazolódni látszik.
Az egyik látványtervben még egy úszómedence is szerepelt, ami természetesen hatalmas felháborodást keltett.
A pályázatot végül elvetették, a tornyot, a tetőt és a gerenda szerkezetet az eredeti tervek szerint építik újjá.
UMA proposes swimming pool at the roof of Notre-Dame as "a new meditative public space": https://t.co/4xLqPisYcy #notredame #paris pic.twitter.com/FyvOsoaeqW
— World Architecture (@WACommunity) May 13, 2019
A Notre-Dame külső része a párizsiak szívébe van betonozva, merész vállalkozás lett volna a külsejét is átszabni. Így hát a radikális külső változtatásokat megvétózták, belül azonban már kevésbé feltűnő az átalakítás.
A vallási vezetők azonban meglepően pozitívan állnak a píszí jellegű felújításhoz. Júniusban Michel Aupetit, Párizs érseke úgy fogalmazott, hogy a felújítások a székesegyháznak modern hangulatot kölcsönöznek, miközben az a keresztény hagyományok szellemében megőrzi identitását.
A javaslatok szerint a látogatók a főbejáraton át tizennégy tematikus kápolna felé indulhatnak el, amelyek a Teremtés könyvét, Ábrahámot, a Kivonulást és a Prófétákat, valamint az öt kontinenst fogják ábrázolni. Míg Afrika és Ázsia ábrázolása kiemelt szerepet kap, addig Európa, Amerika és Óceánia már kevésbé lesz látható (vagy egyáltalán nem lesz jelen a falakon).
Az elképzelés ugyanis az, hogy mind a 12 millió, megannyi vallási és kulturális háttérrel rendelkező látogatónak megtanítják a kereszténység alapjait és az üdvösségtörténetét anélkül, hogy hittanórát tartanának nekik. Christian Rousselot, az adományok kezelésével megbízott Norte-Dame Alapítvány főigazgatója szintén megerősítette a látogatói útvonalakra vonatkozó javaslatok valóságalapját.
Rousselot szerint a turisták látják a feliratokat és a csodálatos festményeket, de semmit sem értenek a szövegből. A szavak legalább annyira fontosak, mint a képek, szobrok és festmények, éppen ezért azt tervezik, hogy bizonyos szavakat és kifejezéseket mandarin, francia vagy spanyol és angol nyelven is kiírnak.
A szakértők szerint a belső térnek a turisták igényeire szabása azzal a kockázattal jár, hogy felemészti a Norte-Dame támpilléreinek és sekrestyéjének helyreállítására szánt összegeket: ezek már a tűzvész előtt is sürgős javításra szorultak. A probléma tehát elsősorban anyagi, mintsem píszí elveken alapszik...
(Borítókép: A Notre-Dame-székesegyház 2021. október 5-én. Fotó: Kiran Ridley / Getty Images)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
