Eredendően csúnya, néha kifejezetten ocsmány karácsonyi ruhadarabok

Karácsonykor egy ronda pulóver több szempontból is hasznos.

• Egyrészt azért, mert télen hideg van, így praktikus viselet.
• Másrészt mert lelkiismeret-furdalás nélkül teletömhetjük magunkat az ünnepi menüvel, hiszen a kötött gyapjú jótékony ölelésében rejtve maradhat a hasunk, ami ilyenkor könnyen mímelheti egy harmadik trimeszterben járó állapotos nő pocakjának méretét.
• Harmadrészt azért, mert egy csúnya pulcsi öltöztet. Olyan ez, mint direkt grimaszolni egy fotón; az elkészült kép nem azért lesz előnytelen, mert eleve azok volnánk, hanem azért, mert direkt annak szántuk.

Mennyivel jobb egy piros-zöld-kék színben pompázó, hóembert vagy rénszarvast ábrázoló, pomponokkal, csengőkkel, néha LED-fényekkel teleaggatott pulóverben parádézni, mint felvenni egy szép ruhát, hogy a töltött káposzta vagy halászlé lecsöppenő maradványai hordhatatlanná bélyegezzék.

A karácsony amúgy is az az ünnepünk, mikor lelkiismeret-furdalás nélkül öltöztethetjük környezetünket, illetve magunkat is talpig giccsbe, emelve ezzel saját magunk és társaságunk ünnepi hangulatát.

De honnan ered a karácsonyi csúnya pulcsi?

Mint oly sok elhibázott döntést, ezt is a nyolcvanas évek divatjának köszönhetjük. Alapvetően eme pompásnak nem és viccesnek is csak néha nevezhető ruhadarab a tengeren túlról indult hódító útjára.

A mai direkt ocsmány darabok elődjei nem önszántukból voltak rondák, ámde bájosak, csupán mai szemmel ítéljük meg így. A nyolcvanas években ugyanis nem a visszafogott, minimalista, letisztult elemek domináltak. A hatalmasra tupírozott haj, az egyszerre szem- és szájhangsúlyos smink, a neonszínek kavalkádjában magától értetődőnek bizonyult, hogy a kötött pulcsit is túlzó elemekkel tarkították. Különböző textúrák vegyültek egyetlen ruhadarabon, flitterek, válltömés, pompon. Mintázatukat pedig kockás, pöttyös, állatos, nonfiguratív, tyúkláb- és virágmotívumok jellemezték.

A túlzó pulcsik terjedése és karácsonyítása a popkultúrának köszönhető. Ám első körben rövid életűnek bizonyult a lelkesedés, a kilencvenes években a karácsonyi pulóver népszerűsége elhalványult. De ez sem tartott sokáig. Az ezredfordulóra a darab főnixmadárként támadt fel hamvaiból, viselete ekkor társult először iróniával. Gondoljunk csak a 2001-es Bridget Jones naplója című filmre, amelyben Colin Firth Mark Darcyja egy óriási, piros orrú rénszarvast ábrázoló, csúnya kötött ruhadarabot visel a családi partin, amire Bridget (Renée Zellweger) elborzadva figyel fel. Ezzel párhuzamosan indultak a csúnya karácsonyi pulcsis partik, a legenda szerint az első ilyen témájú összejövetelt 2002-ben tartották Vancouverben.

A pulcsik elterjedéséhez az is nagyban hozzájárult, hogy ezt a ruhadarabot kortól és nemtől függetlenül bárki hordhatja, ugyanúgy mutat egy négyéves kislányon, mint egy nyolcvanas férfin – illetve a turkálóktól elkezdve a fast fashion üzleteken át a vintage-boltokon keresztül egészen a luxusmárkákig mindenhol megtalálható.

A következő fordulópont, valamint a csúnyapulcsi-kultúra egyik fontos hitelesítési dátuma 2012-re tehető: a Save the Children nevű brit jótékonysági szervezet elindította a Christmas Jumper Day nevű adománygyűjtő eseményét, amelyen ronda pulcsi-napot tartva arra ösztönzik az embereket, hogy legalább egy font adományt juttassanak el a szervezet számára. A ronda pulcsis adománygyűjtő futás ma már Magyarországon is népszerű eseménynek számít.

Így lettek a karácsonyi csúnya pulcsik olyanok, mint a Hallmark karácsonyi filmjei: a szezon elengedhetetlen, tömegesen legyártott darabjai, amelyeket senki sem kért, senki sem igényelt, mégis kikerülhetetlenül betörtek az ünnepek világába.

(Borítókép: Bridget Jones naplója. Fotó: IMDb)