- Kultúr
- Zöld Index
- nanushka
- divat
- magyar divat
- sándor szandra
- baldaszti péter
- üzlet
- fashion
- fenntarthatóság
Tovább terjeszkedik a Nanushka
További Kultúr cikkek
Sándor Szandra, a Nanushka alapítója és kreatív igazgatója mindig is törekedett arra, hogy praktikus, könnyen hordható darabokat tervezzen, amelyeket egyszerűen lehet akár vintage, akár más tervezők által kreált ruhákkal viselni.
Kollekcióit a kezdetek óta a Bauhaus-stílus egyik alapvetése, a funkcióvezérelt esztétika határozza meg. Hisz abban, hogy ha egy darab a funkcionalitás szellemében készül, az letisztult és célszerű lesz viselője számára. Szandra számára ez egyenlő a szépséggel
– mondta Baldaszti Péter, az alapító Sándor Szandra férje, a vállalat társtulajdonosa.
Szerinte a Nanushka sikerében rengeteg tényező játszott szerepet: az alapító tervezőnek nagyon határozott kreatív víziója van, ehhez társul egy olyan befektető, amely képes hosszú évek távlatában gondolkodni.
Ökológiai lábnyom a kifutón
Az elmúlt években a divatiparban előtérbe került a fenntarthatóság, így a közéleti szereplők számára is elengedhetetlenné vált, hogy olyan ruhadarabokat viseljenek, amelyek ökológiai lábnyoma a lehető legalacsonyabb, ezáltal (is) példát mutatva követőtáboruknak.
A fenntarthatóságra való törekvés a Nanushka egyik legfőbb alapelve, ezért nem volt nehéz a termékeket a hírességek gardróbjába is elhelyezni.
A márka filozófiáját alapvetően a bolygó iránti tisztelet határozza meg, a Nanushka közönsége ezekhez az értékekhez kapcsolódik.
Pandémia ide vagy oda, a Nanushka divatcég 2019 és 2020 között hétszázalékos bevételnövekedést produkált, vagyis túlszárnyalta a koronavírus-járvány előtti időszakban elért eredményét. A gazdaságilag megterhelő időszakban ez döbbenetes teljesítmény, főleg egy olyan iparágban, mint a divat (hiszen minek ruhát venni, ha ki sem lépünk az otthonunkból...) Baldaszti Péter szerint:
Ha nincsen Covid, akkor sokkal többet nőhettünk volna. A divatipar globálisan átlagosan harmincöt százalékot esett vissza ebben az időszakban, ehhez képest a mi hétszázalékos növekedésünk negyvenkét százalékos iparági túlteljesítést jelent. Ez tényleg ritka, de ha nincs járvány, akkor negyven százalékot nőttünk volna. Ez az exponenciális növekedéssel magyarázható, amelyet a Nanushka az utóbbi években produkált. Mi a növekedésünkből veszítettünk, az iparág nagyobb része a stagnáló teljesítményéből.
A társtulajdonos büszke a cég 2021-es eredményeire, hiszen a „félig covidos” évben is nagyon sokat nőttek. A londoni üzlet januártól áprilisig zárva tartott, és a New York-i bolt is csak az év második felében talált magára. 2021-ben a budapesti turizmus sem olyan volt, mint a pandémia előtti időszakban, ennek ellenére a Nanushka tizenkétmilliárd forint árbevétellel és egymilliárd forint feletti nyereséggel zárta az évet. Nem titkolt vágyuk, hogy 2022-ben elérjék az ötvenmillió eurós (17,7 milliárd forintos) árbevételt.
Az egész pandémiás időszakra jellemző volt, hogy az élet átkerült a digitális térbe. Így volt ez a mi esetünkben is, ezzel egy időben kiugróan megnőtt az online értékesítésünk, valamennyire ellensúlyozva az üzletbezárások drámai hatását. Az időszak átvészelésében kulcsszerepet játszott, hogy a Nanushka globális vásárlói bázisa nagyon diverzifikált: például amikor Amerikában mentek rosszabbul a dolgok, azt a kínai piac segített ellensúlyozni. Ha Olaszországban voltak éppen lezárások, akkor az ausztrál piac ment jobban
– magyarázta el a társtulajdonos, hogyan tudták zárt boltok mellett is növelni a divatház bevételét.
A vállalat a pandémia alatt elért sikerének meghatározó eleme továbbá az is, hogy a globális vásárlói preferenciákban olyan értékek kerültek előtérbe, amelyek a Nanushka életében már hosszú évek óta alapvető fontosságúak. Ilyen például a fenntarthatóság:
a termékek alapanyagainak több mint fele fenntartható forrásból származik, ezzel pedig még a világ vezető luxusdivatházai között is rendkívül előkelő helyen állnak.
A piac nem lett nagyobb a válság alatt, ugyanakkor a vásárlók olyan márkák felé fordultak, mint a Nanushka. Ennek a trendnek köszönhetően a vállalat piaci részesedése nőtt más, a fenntarthatóságot nem prioritásként kezelő márkákkal szemben.
Azt ugyan nem árulta el, hogy 2021-ig bezárólag mennyi állami- és magánbefektetést kapott a Nanushka, de egy gazdasági társaság pénzügyi sikere alapvetően rendkívül sok tényező együttes értelmezésén, valamint megfelelő menedzselésén múlik. Ha egy termék nem válaszol a piac igényeire, a világ összes pályázata sem elegendő a hosszú távú és valódi sikerek felmutatásához. Ahogyan Baldaszti Péter mondja, bizonyos növekedési szintek jól időzített megugrásához indokolt a pénzügyi eszközök mértékét bővíteni, hogy a megfelelő beruházásokkal, fejlesztésekkel, bővítésekkel vagy létszámnöveléssel teljesüljenek ezek a feltételek. Egyike voltak annak a több ezer magyar vállalkozásnak, amely pályázott és nyert a koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére kiírt pályázatokon.
A társtulajdonos szerint ezeket a lehetőségeket maximálisan ki kell használni, a mérce pedig az elért eredmény: a márka árbevétele évről évre nő, és a koronavírus-járvány ellenére is tartani tudták a tendenciát. 2018-ban a Nanushka 2,6 milliárd forintos árbevételt ért el, amelyet nagy ugrás követett 2019-ben (6,7 milliárd forint). 2020-ban 7,5 milliárd forintra nőttek, 2021-re pedig már több mint 12 milliárd forintos árbevételt könyvelhettek el.
Miből gazdálkodhat a cég?
Az Index még 2020-ban megírta, hogy „a céget már 2012-ben érdekesnek találta a PortfoLion Zrt., és 360 millió forinttal szállt be befektetőként. Az együttműködés nem hozott átütő eredményt, Oszkó Péter cége kiszállt. Ezt követően, 2016-ban érkezett a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely az Exim Növekedési Magántőkealapját kezeli. Ekkor a cég 300 millió forint bevételt és 200 millió forint veszteséget könyvelt el.
A GB & Partners először 100 millió forinttal szállt be, ez emelkedett aztán 300 millióra, végül pedig 1,1 milliárd forintra. 2020-ra az új tulajdonos befektetésével és egyéb kereskedelmi banki hitelekkel együtt a Nanushka közel 5 milliárd forinthoz jutott a BÉT beszámolója szerint. 2020 májusában 287 millió forint állami támogatást kapott a cég: versenyképességi program keretében tud a társaság informatikai fejlesztést végrehajtani összesen 574 millió forint értékben.”
A cég gőzerővel dolgozik az első kínai Nanushka-üzlet megnyitásán, amely Sanghajban lesz, emellett tervben van az Egyesült Államok-beli terjeszkedés is: egy új üzlet 2022-ben már biztosan megnyit a tengerentúlon, mégpedig Miamiban.
Budapest mint divatfőváros?
A társtulajdonos szerint a Nanushka feltette Budapestet és Magyarországot a divattérképre, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a cég egyedül képes a fővárost divatközponttá tenni.
Baldaszti Péter nem hiszi, hogy Budapestnek vezető divathatalmi ambíciókat kell táplálnia,
a főváros ugyanakkor megtalálhatja a helyét a globális divattérképen, a hazai divat- és kreatívipar meghatározó sikerágazattá válhat.
Az biztos, hogy a Nanushka ehhez eszköz, egy facilitátor, ami előtt megnyílnak az ajtók, így a régióból érkező vállalkozásokat is komolyabban veszik, ez pedig lehetőségeket teremt másoknak. Tekintettel arra, hogy Magyarországon nem igazán érhetők el szakemberek a divatbizniszben, nekünk kellett a tudást importálni: egyrészt a világ vezetői vállalatitól csatlakoztak hozzánk külföldi szakemberek, másrészt mi tanítjuk meg a munkatársainknak a divatipar sajátosságait. Jelenleg több mint kétszázan dolgoznak a Nanushka kötelékében. A mi cégcsoportunkhoz tartozik az Aeron márka is, ahol szintén további negyven divatipari szakember dolgozik. Épül tehát a divatipari alumni, amely lehetőséget teremt arra, hogy ezek a szakemberek adott esetben más vállalkozásoknál kamatoztassák tudásukat vagy saját vállalkozást indítsanak.
A társtulajdonos szerint a legfontosabb, hogy a hazai vállalkozóknak és kreatív tehetségeknek meg kell tanulniuk és érteniük, mire van szükségük ahhoz, hogy globális szinten is labdába rúghassanak. A Nanushkához hasonlóan más, nem divatközpontként ismert európai városokból induló divatcégek is bizonyítják, hogy (szinte) bárhonnan lehet sikeres vállalkozást építeni. Az ambíció, a kreativitás és a munkamorál elengedhetetlen a boldoguláshoz, továbbá arról sem szabad elfeledkezni, hogy ez egy roppant tőkeigényes üzlet.
Nincs értelme lokálisan gondolkodni. Hiába fontos nekünk a magyar piac – van bennünk egy egészséges lokálpatriotizmus –, ha abból kellene megélnünk, akkor öt embert sem tudnánk foglalkoztatni, nemhogy százakat. Aki divatipari vállalkozást indít, az tudjon a helyi értékekre építeni, de globális ambíciókkal kell, hogy rendelkezzen, hiszen a versenypiac is globális.
Presztízs-e a nemzetközi piac, vagy valóban megtérül? Nos, Baldaszti szerint a nemzetközi piac nem presztízskérdés, hanem az egyetlen út, ugyanakkor általánosságban kialakult egyfajta zűrzavar akörül, hogy a divat mennyire művészeti vagy nem művészeti ág.
A művészetet támogatni kell, ez vitán felül áll. A mi felfogásunk szerint a divat üzlet, egy alkalmazott művészeti ág, ahol a kreativitáson keresztül lehet értéket teremteni. Ez az értékteremtés a divatban azonban csak akkor valósul meg, ha profitot is termel.
Azt is elmondta, az államnak óriási szerepe van egyes országok divatiparának felemel(ked)ésében. A divatipari szövetségek Franciaországban, Olaszországban vagy akár Dániában is független szereplők, de stratégiai kapcsolatot ápolnak a kormányukkal.
A párizsi divathéten Macron elnök az elmúlt években rendszeresen megvendégelte a tervezőket az Élysée-palotában, ráadásul az említett országokban jelenlevő vállalkozások eleve helyzeti előnyből indulnak, hiszen ott van nekik a helyi divattársadalom, a Vogue magazintól kezdve a divatmúzeumokig, és a helyi piac ereje is sokkal jelentősebb, mint Magyarországon. A divatipar »future-proof« iparág, hiszen magas hozzáadott értékű üzleti terület, magas elérhető haszonnal. Fellendítése bármelyik ország számára hosszú távú befektetés. Az eredmények ugyan nem látszódnak meg egy-két éven belül, de következetes munkával jelentősen hozzá tud járulni egy ország gazdasági teljesítményéhez, ismertségéhez és kulturális fejlődéséhez. Lehetséges, hogy egy generációnyi idő kell hozzá, de biztos vagyok benne, hogy a befektetés mérlege Magyarországon is pozitív lesz.
A Nanushka diadalmenete láttán sokakban felmerülhet a kérdés, vajon a cég sikerén felbuzdulva más magyar divattervező is hasonló babérokra törhet-e, esetleg potenciális gazdasági szereplők vagy befektetők érezhetik-e úgy, hogy fantáziát látnak egy tehetség felkarolásában, támogatásában. Erről is kérdeztük a cégvezetőt.
Amikor a 2010-es évek elején megjelentek Magyarországon a Jeremie kockázatitőke-alapok, hirtelen vonzóak lettek a divatipari befektetések és márkák. Ezeknek az induló kockázatitőke-alapoknak szükségük volt arra, hogy projekteket építsenek, a divatipari vállalkozások pedig az üzleti modelljeik miatt érdekesek voltak: alapvetően humántőke-központú befektetési terület, magas kockázat mellett magas elérhető hozamokkal
– fogalmazott a társtulajdonos.
Magyarországon eleinte sok ilyen befektetés valósult meg, azonban a befektetési kedv alábbhagyott, erősen zuhanó tendencia kezdett mutatkozni, hiszen a befektetők nem látták viszont a pénzüket, a befektetésük nem térült meg igazán. Baldaszti Péter az Exim tőkealappal és a GB & Partnersszel egy időben csatlakozott a Nanushkához. A cég egy olyan időszakban győzte meg az említett befektetőket, amikor minimális bizalom volt a divatipari vállalatokkal szemben, mivel ezek a befektetések általában súlyosan veszteségesek voltak – ahogy a Nanushka is. A cégvezető úgy gondolja, a Nanushka sikere megint bátorít(hat)ja a befektetőket, azzal viszont ő is egyetért, sőt, hangsúlyozza, hogy a divatipar borzasztó tőkeigényes vállalkozás.
Bízom benne, hogy születnek még a Nanushkához hasonló magyar vállalkozások, ám ez rengeteg tanulást, munkát és jelentős tőkebefektetést igényel. A divatipari vállalkozások üzleti modellje sokkal bonyolultabb, mint azt elsőre hinnénk. Kívülről a ruhák és cipők tervezése és gyártása egyszerűnek tűnhet, de a háttérben ott a beszerzési/ellátási lánc, a termékfejlesztés, amihez hozzájön egy rendkívül összetett marketinggépezet és egy globális értékesítési rendszer. A Nanushka évi négy kollekciót dob piacra, nagyjából ezernégyszáz új terméket tervez és fejleszt. Jelenleg több mint ötszáz értékesítési pontunk van, és körülbelül háromszázötven viszonteladónk. Ez egy komplex üzleti modell és rendkívül gyorsan változó piac. Ha valaki egy pillanatra is szem elől téveszti a vásárlói igény változását, könnyen a padlón találhatja magát.
A Nanushka a közép-kelet-európai régió első olyan divatháza, amely ekkora sikert ért el globális szinten. A cég reméli, hogy hozzátesz az országimázshoz, és pozitív színben tünteti fel Budapestet (és Magyarországot) a külföldi vásárlók szemében. A Nanushka dizájncsapatának fele magyar, míg a másik fele nemzetközi szakemberekből áll.
Érdekes látni, hogy a külföldi munkatársakat mennyire inspirálja a magyar kultúra, a textil- és divattörténeti örökségünk. A Nanushka küldetéstudatának része, hogy ezt a kulturális örökséget olyan modern köntösben tárjuk a világ elé, amely szerintünk van olyan értékes, mint a francia vagy az olasz. Olyan bizniszben dolgozunk, ahol a vásárlók naponta szavaznak a pénztárcájukkal, és szerencsére az elmúlt években kiderült, hogy abszolút nyitottak, mondhatni, vevők arra, amit a Nanushka csinál. A külföldi üzleteinkben például a kortárs boltdizájn részeként kopjafák is helyet kaptak, amelyek a Nanushka történetét mesélik el a faragás mintázatával. A vásárlók rajonganak az ilyen a kulturális referenciákért, és értékelik, hogy a divaton keresztül egy másik kultúrával találkozhatnak
– vallja Baldaszti Péter.
(Borítókép: Sándor Szandra és Baldaszti Péter. Fotó: Papajcsik Péter / Index)