Az avar kor leggazdagabb sírmezőjére bukkantak Babarcon

A Bóly és Ivánvárda közötti autópálya építése alatt fedezték fel az eddig több mint 40 feltárt sírból álló temetőt, amelynek a létezésére korábban semmiféle (felszíni) jel nem utalt. Mivel a hasonló, avar kori temetőket a későbbi korszakok fosztogatói kirabolták, kész csoda, hogy a babarci sírokra eredeti állapotukban találtak rá. 

A Babarc határában feltárt területen negyvennégy sírt találtak. A lelőhelyen előkerült érmék alapján a temetőt a VII. század eleje-közepe közötti időszakban használták

– fogalmazott Tóth Zsolt, a Janus Pannonius Múzeum régésze, a feltárás vezetője, hozzátéve, hogy a temető tudományos jelentőségét az adja, hogy segítségével az avar hódítás ideje pontosan datálható, menete rekonstruálható.

Aprólékos munka a javából

A teljes felület feltárása 2021 októberében kezdődött, és eddig közel 25 ezer négyzetmétert „humuszoltak le” az érintett 30 ezer négyzetméterből (amelynek kétharmadát már teljes egészében feltárták). A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások előkészítő munkálatait és a babarci ásatásokat is a Magyar Nemzeti Múzeum koordinálja.

A régészek munkáját a hagyományos, időigényes feltárási módszerek alkalmazása mellett a terepi munkát jelentősen meggyorsító modern technika is segíti: fotogrammetria, 3D képalkotási módok, drón, precíziós geodéziai műszerek, térinformatika, műszeres leletfelderítés. Egy-egy gazdag sír teljes feltárása legalább egyhetes munkát jelent.

A terület eközben őrzést is igényel. A benti munka, azaz a feltárt anyag feldolgozása ennél jóval tovább tart: a tárgyakat restaurálni, majd leltározni kell, a rajzokat digitalizálják, amelyek alapján elkészül a temetőtérkép. A végén jön az értelmezés, a tudományos feldolgozás, majd a bemutatás.

A sírok zömében több aranytárgyat is találtak: a halotti obulusnak szánt bizánci érmék, solidusok száma tekintetében egyedülálló a babarci sírmező. A férfiak fegyveresek, akiket veretes övvel, karddal, lándzsával (néha többel), kopjával, íjjal-nyilakkal, időnként ezüst ivókürttel vagy üvegpohárral, sőt arany fülbevalókkal, valamint gazdagon aranyozott bronz- vagy ezüstveretekkel díszített lószerszámmal, illetve a lovakkal együtt temettek el. A nőket és gyermekeket szintén gazdag ékszerekkel, ezüst karperecekkel, arany fülbevalókkal, lóval, kiskérődzővel, néha szarvasmarhával helyezték a sírba. Az elhunyt csecsemőnek arany fülbevaló jutott.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy

az elmúlt időszakban lezajlott a régészeti szakma átalakítása Magyarországon, annak keretében pedig idén januártól működik az MNM égisze alatt a korábbi széttagolt rendszert összefogó Nemzeti Régészeti Intézet.

A Magyar Nemzeti Múzeum közleményéből az is kiderült, hogy a kutatócsapat a jövőben is folytatja a feltárást a környező területeken, hiszen a szakemberek szerint már most jól látszik, hogy a térségnek a római kor vége és a honfoglalás kora közötti története – a lelőhelyek alapján – nagyon jól végigkövethető.

(Borítókép:  L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója a Baranya megyei Babarcnál feltárt, leletekben gazdag avar kori temetőről tartott sajtótájékoztatón a pécsi Csontváry Múzeumban 2022. február 18-án.  Fotó:  Kiss Dániel / MTI)