Edith Eva Eger: A magyarok nagy túlélők

A háborúban mindenki veszít. Mindenki. A győztes is veszít, emberek tömegei pedig a semmiért halnak meg – emelte ki Edith Eva Eger Kaliforniában élő pszichológus a 24.hu-nak adott interjújában. Egernek a február végén kitört orosz–ukrán háború 1939-et juttatta eszébe, s az ott átélt traumákról, annak üzeneteiről írt  90 évesen könyvet.

Az írónő kiemelte, számára a koncentrációs táborban tanultak egyik tanulsága az, hogy nagyon fontos megőrizni a reményt a reménytelenségben. Mindössze 16 éves volt, amikor 1944-ben a nácik Kassáról deportálták őt és a családját. A fogságot és a háborút túlélve Amerikába emigrált és pszichológus lett, de még hosszú évtizedekbe telt, mire szembe tudott nézni a saját traumáival.

A pszichológusnő legutóbbi videóüzenete százezer ukránhoz jutott el, amelyben a remény megőrzéséről beszélt. 

Szerintem sosem szabad feladni a reményt. Engem ez tartott életben Auschwitzban: a kíváncsiságom, hogy mindig tudni akartam, mi fog történni holnap.

Úgy véli, még a legszörnyűbb élethelyzetekben is van választási lehetőség. Megválaszthatjuk a hozzáállásunkat a világhoz, a gondolkodásmódunkat ugyanis mi hozzuk létre – tette hozzá a pszichológusnő. 

Eger úgy véli, a most Ukrajnából menekülők számára érdemes lenne létrehozni olyan helyeket, ahol a nehézségeken átesett emberek egyszerűen kibeszélhetik, ami bennük van, ugyanis az állandó „Hogy vagy?" kérdés helyett nagyobb segítség lehet számukra az, ha csak meghallgatjuk őket. 

(Borítókép: Edith Eva Eger 2019. május 7-én. Fotó: Richard Juilliart / AFP)