Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMPénteken nyílik a magyar történészszakmát megbolygató Aranybulla-kiállítás
További Kultúr cikkek
- Harmincöt éves titokra derült fény a Reszkessetek, betörők!-kel kapcsolatban
- Megtaláltuk az ideális ajándékot a fa alá, mindenki erre van rákattanva
- Van egy templom Karcsán, amiről úgy tartják, a tündérek építették
- Feladványnak sem rossz, hogy melyik művész látható a gyerekkori karácsonyi fotón
- Pharrell Williams új küldetést vállalt, kinevezésének szimbolikus jelentése lehet
Eddig nem volt Magyarországon ilyen léptékű átfogó kiállítás az Árpádokról, az Árpád-házi szentekről, mint amilyen péntektől látható Székesfehérváron – hangsúlyozta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című tárlatról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.
Az MTI tudósítása szerint
Kásler Miklós az Árpád-ház férfi tagjai rendkívüli képességeit emelte ki. „kiváló államférfiak, hadvezérek voltak”
– fűzte hozzá a miniszter.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a magyar kormány támogatásával megvalósuló kiállításon 640 műtárgy látható, amelynek több mint a fele az MNM-ből származik, emellett több közgyűjtemény, így az Országos Széchényi Könyvtár és a Jász Múzeum is, valamint külföldi intézmények is kölcsönöztek dokumentumokat, tárgyakat.
A tárlaton a nagyközönség megállhat legrégebbi magyar versünk, az Ómagyar Mária-siralom előtt, elmélázhat a Margit-legendán, felidézheti, honnan ismerős számára Lehel kürtje, láthat Árpád-kori eskükeresztet és kettős kereszttel ellátott, kora Árpád-kori magyar zászlót.
szerepel a látványosságok között a koronázási palást és a Szent Korona másolata, valamint kiállítottak honfoglalás kori aranyleleteket is.
A kiállított tárgyak egy része külföldről, Salzburgból, a Vatikánból és Oxfordból érkezett. A főigazgató kiemelte: a tárlat a tervek szerint augusztus 31-éig lesz látogatható.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója pontosította a magyar és külföldi tárgyak arányát. Mint mondta, az Aranybulla 800. évfordulóján és a Székesfehérvár alapításának 1050. évfordulóján megvalósuló tárlatra 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény adott kölcsön műtárgyakat.
Bár erre nem tér ki az MTI csütörtöki tudósítása, korábban a szentpétervári Ermitázs is szerepelt a kiállításra műtárgyakat kölcsönző intézmények között.
Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azt emelte ki, hogy ez a kiállítás a magyarságé, magyar őseinké, és a látogatók felemelt fejjel távozhatnak a múzeumból.
Az eseményt Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet kutatója, a kiállítás kurátora is ajánlotta a kiállítás Facebook-oldalán:
Mint erről az Index is beszámolt, a Válasz Online cikke szerint Kásler Miklós miniszter tavaly decemberben indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmentette az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára időzített, az eredeti tervek szerint is márciusban nyíló nagyszabású nemzetközi kiállítás kurátorait, és a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe helyezte. Az Index közölte az Emmi válaszát is: „Kásler Miklós miniszter nem mentett fel kurátorokat, és nem helyezte a teljes szakmai irányítást a Magyarságkutató Intézet kezébe. A kiállítás megvalósítója 2020 októbere óta a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szent István Király Múzeum és a Magyarságkutató Intézet.”
(Borítókép: L. Simon László és Kásler Miklós 2022. március 17-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)