Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Kultúr cikkek
- Nagy Csaba titka életre kelti a karácsonyt
- Margócsy István: A társadalmi problémák feldolgozása nem értelmiségi társaságokban zajlik
- A gyomrunk is összeszorult, miközben a testvér szenvedését néztük
- Harmincöt éves titokra derült fény a Reszkessetek, betörők!-kel kapcsolatban
- Megtaláltuk az ideális ajándékot a fa alá, mindenki erre van rákattanva
Az Artisjus 2021-ben 6,7 milliárd forint jogdíjat fizetett ki magyar és külföldi alkotóknak, a pandémia kedvezőtlen hatásai ellenére minden korábbinál több hazai szerző részesült az összegből.
A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel. Tavaly ugyanakkor több dal született, mint a járvány előtti időkben és jóval több fiatal, új szerző lépett a pályára, mint az előző évben – derül ki a jogkezelőtől az MTI-hez eljuttatott 2021-es statisztikáiból.
Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként a zeneművek és irodalmi művek lejátszásait felhasználási csatornánként méri. Rádióktól, televízióktól, élő zenés rendezvények szervezőitől, hangfelvételek készítőitől és online zenei szolgáltatóktól származó adatok millióit dolgozza fel, majd ezek alapján osztja szét a beszedett jogdíjakat a művek szerzői között.
2021-ben a jogkezelő 6,696 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak. Az összeg 52,88 százaléka, 3,54 milliárd forint jutott a magyar zenékre, 47,12 százalék külföldi dalokra.
Továbbra is nő a jogdíjban részesülők száma: 2021-ben az előző évinél mintegy ezer fővel több, 16 504 szerző és jogutód részesült jogdíjban.
A pandémia hatása jól látszik az úgynevezett jogdíjpiramis szerkezetén, ami azt mutatja, hogy az egyes kereseti sávokban hány szerző szerepelt 2021-ben. Az elmaradt koncertek, fesztiválok és a vendéglátóhelyek, szálláshelyek ideiglenes bezárása által okozott bevétel-visszaesés miatt az egyesület kevesebb jogdíjat tudott felosztani, és mindezt több szerző között kellett megtennie.
A jogdíjban részesülők számának emelkedése egyrészt azzal indokolható, hogy az Artisjus által alkalmazott informatikai eszközökkel egyre több kis elhangzási adat dolgozható fel. Másrészt a digitális zenei szolgáltatásokon a kisebb közönséget elérő dalok is nagy számban elérhetők.
Mindössze 85 alkotó jutott legalább havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz sikeres művei után 2021-ben.
A havi 1 millió forint felett kereső körben egy szerzőnek átlagosan már 520 olyan műve van, amit hallhatunk például rádióban, televízióban, koncerteken vagy online.
A jogdíjpiramis tetején így olyan szerzők állnak, akik komoly életművet alkottak meg, átlagéletkoruk 52 év.
De a bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti havi jogdíjban részesülő szerzők között van már 30 éves is. Az átlagéletkor a piramisban lefelé egyenletesen csökken, és a havi bruttó 100-500 ezer forint jogdíj kategóriájában vannak húszas éveik elején járó szerzők is.
Az egyesülethez 1284 új szerző regisztrált, közülük minden második 30 év alatti fiatal.
2021-ben 21 089 új művet jelentettek be a szerzők: ez a szám a pandémia előtti években stabilan évi 16-18 ezer között mozgott,
a 2020-as év rekordmennyiségéhez (23 146) képest csak kis visszaesést jelent.
Az új szerzemények között 19 százalékkal vezet a pop, a rock/metál követi tizenhét százalékkal, az elektronikus zene tizenkét százalékkal, és a klasszikus/instrumentális kategóriába sorolt darabok tizenegy százalékon állnak jelenleg.
A világzene/folk aránya további emelkedést mutat, a filmzeneként bejegyzett új szerzemények száma viszont visszaesett a pandémia előtti évhez képest.
„Ahogy az várható volt, a járvány hatását a szerzői jogdíjak összegében egy évvel a szigorú korlátozások után, 2021-ben éreztük mi, alkotók.
Mindemellett biztató látni, hogy a fiatal szerzői generáció egyre tudatosabb. Bízunk abban, hogy 2022 az újraindulás éve lesz a zeneipar számára",
idézte a közlemény Németh Alajost, az Artisjus elnökét.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)