A pajta az új magyar kulturális valóság

A konferencián az épületek kulturális funkcióban történő megújulásának nehézségeit és lehetőségeit járták körbe. Építészek, néprajzkutatók, gasztronómiai szakemberek és a kultúra számtalan területének művelői között zajlott a diskurzus, de megszólaltak a fellépő művészek, fesztiválszervezők, az épületeket üzemeltető intézményvezetők és kultúrpolitikusok is.

A mintegy száz pajtát összefogó komplex értékmentő és értékteremtő projekt, a PajtaKult összefüggéseiben gondolkodik a hazánkban és a teljes Kárpát-medence területén lévő pajtaépületek közösségi és kulturális hasznosításáról. A zenei szakemberek, művészek, építészek, kommunikációs szakértők által életre hívott kezdeményezés összefogja azokat a törekvéseket, és szintetizálja azokat a tapasztalatokat, amelyek az elmúlt években egymástól függetlenül indultak el különböző helyszíneken, de ugyanabba az irányba tartanak.

Nem a méret a lényeg

A koronavírus-járvány felértékelte az emberi kapcsolatokat, ezáltal pedig a kisebb térben rendezett, kevesebb embert megszólító, ugyanakkor személyközelibb eseményeket és fesztiválokat is. Horváth László, a  Magyar Fesztivál Szövetség alelnöke, a Fonó Budai Zeneház ügyvezető igazgatója szerint egy fesztivál sikere 51 százalékban a helyszíntől függ, és csak 49 százalékban szól a programokról: egy pajtába belépve soha nem tudja az ember, hogy milyen térélmény hat rá. 

Nem darabra vagy méretre mérjük a kultúrát és az élményt, hanem a minőség a fontos. A magyar kultúra pont attól érdekes, hogy színes és sokféle

– mondta el az ünnepélyes megnyitón Borsa Kata, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke. 

Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója a konferencia első napján, a Kultúrpolitika Pajtától a Palotáig című beszélgetésen úgy fogalmazott, a külföldi művészeket és fellépőket csodálattal tölti el az a harmónia és együttműködés, amely Magyarországon a hazai kulturális központokban fogadja a látogatókat – a hagyományos kultúra terén tapasztalt pozitív változások körülbelül tíz éve kezdődtek el hazánkban.

Nemcsak a kultúrát, de a falusi létformát is vissza szeretnénk tanítani az embereknek, méghozzá a mai színvonalon

– hangsúlyozta Káel Csaba, hozzátéve, hogy a pandémia alatt a magyarok felfedezték a hazai turizmusban rejlő lehetőségeket, a vidék „trendiségét”. 

Mivel a kicsi fesztiválokból épülnek fel a nagyok, ezért kiemelkedően fontos támogatni ezeket a kezdeményezéseket. 

– fogalmazott.

Káel Csaba mellett Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója, valamint Gőz László, a Budapest Music Center alapítója is felszólalt. 

Kelemen „együgyűként” jellemezte magát:

Egy ügyem van, a hagyományos kultúra.

Kelemen László elmondta, a Nemzeti Kulturális Tanács stratégiája a hagyományos kultúra kistáji visszatanítását célozza meg, hiszen emberek nélkül mit sem érnek az üres pajták. 

Sajnos nem minden projekt halad zökkenőmentesen: annak ellenére, hogy Magyarország „jól áll” pajták terén, addig a Kárpát-medence határon túl eső részei már kevésbé. A határon túli – például erdélyi, felvidéki, muravidéki – beruházásokat elsősorban a koronavírus-járvány késlelteti. 

A kommunikáció fontosságáról Gőz László frappáns gondolatai így hangzottak:

A milánói Scalát vagy a párizsi Notre-Dame-ot már nem szokták hirdetni, mindenki tudja, hogy oda kell menni. Nagyon bízom benne, hogy egy-egy pajta vagy vidéki kulturális épület is eléri ezt a szintet.

Egyedi épületek, egyedi élmények

Horváth László az Indexnek elmondta, a program keretében körülbelül száz, a Hagyományok Háza hálózatán keresztül pedig még legalább negyven pajtát tart számon a PajtaKult. Mivel a pajták jelentős része műemléki védelem alá esik, a konferencián elsősorban az építészeti szempontokra fókuszáló beszélgetéseken vehettek részt az érdeklődők. 

Vannak ötcsillagos élményű pajták, és vannak puritán pajták is, amelyek csak arra várnak, hogy valaki mögéjük álljon. Ezek mind magánprojektek, nincsenek uniformizálva. Minden pajta egyedi jelenség, pont ez a szép benne.

„A PajtaKult indulását a Petőfi Kulturális Ügynökség ötvenmillió forintos támogatása tette lehetővé. Most tartunk ott, hogy a Nemzeti Kulturális Alap is forrásokat tud biztosítani a pajtatulajdonosoknak, aminek köszönhetően elindulhatnak a művelődési házak emberközelibb alternatívái. A PajtaKult rákerült a magyarországi kultúrafogyasztás térképére, az állam is felfigyelt ezekre a helyszínekre: a program új magyar kulturális valóságot tud teremteni” – fogalmazott. 

(Borítókép: HYPE Stáb)