Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMHárom magyar művésznő hódít Velencében
További Kultúr cikkek
- Mutatjuk, melyik alkotás volt 2024 filmtörténeti szenzációja
- Mindenkit beperelt a volt miniszter szeretője, egykori szerelmét sem kímélte
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
A velencei képzőművészeti seregszemlén 1909 óta jelen lévő magyar pavilon történetében ez a harmadik alkalom, amikor női művész kap önálló bemutatkozási lehetőséget – hangsúlyozta Boros Géza, a Ludwig Múzeum Velencei Biennálé Irodájának vezetője. A műértő szerint a fiatal generációhoz tartozó Keresztes Zsófia által megfogalmazott témák – a testek metamorfózisa, az erotikus utalásokkal teli szürrealista, amorf formák – tökéletesen illeszkednek Cecilia Alemanni, a biennálé központi kiállításának főkurátora tematikájához.
A főkurátori válogatásban két magyar származású, idősebb generációhoz tartozó művésznő munkái is szerepelnek. Idén a Franciaországban élő Molnár Vera és a New Yorkban dolgozó Dénes Ágnes alkotásait is meghívták a központi tárlatra.
Ha Keresztes Zsófiát nem válogattuk volna ki, valószínűleg meghívást kapott volna a főkurátori kiállításba
– jelentette ki a Velencei Biennálé Iroda vezetője az MTI tudósítása szerint.
A fiatal alkotó több mint egyévi megfeszített és heroikus munkával hozta létre
a magyar pavilon kiállításainak történetében talán az egyik legkomplexebb és legnagyobb volumenű szobrászati kiállítást
– tette hozzá Zsikla Mónika, a kiállítás kurátora.
Keresztes Zsófia a fiatal művészgeneráció nemzetközileg is jártas képviselője: festő szakon végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, de már korai munkáit is a térben gondolkodás jellemezte. A magyar pavilonra benyújtott programja nagyon kompakt, formai és tartalmi szerkezetében egyaránt szimmetrikus, miközben szembe is megy a maga állította szimmetriával – méltatta a magyar pavilon művészét Fabényi Júlia, a tárlatot szervező Ludwig Múzeum igazgatója, a magyar pavilon nemzeti biztosa.
Keresztes Zsófia kiállítása április 23. és november 27. között Velencében, majd decembertől a Ludwig Múzeumban Budapesten látható.
(Borítókép: Érdeklődők Keresztes Zsófia Az álmok után: merek dacolni a károkkal című, 19 szoborból felépülő kiállításán az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában 2022. április 21-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)