Nyáry Krisztián és a túlbuzgó jómunkásember

Nyáryt például a kapor és a tökfőzelék tudja felidegesíteni, hiszen gyerekkorában rengeteg idős néni esküdött fel arra, hogy majd ők megszerettetik vele. Nem sikerült, és habár valószínűleg nem olyan utálatos étel, mégis tartozik annak a kisfiúnak, aki olyan sokat szenvedett. És ha már ételek, Márkó a húsvéti zabálástól lett síkideg. A nagy családjárás után hűtője teljesen eltelt a műanyag dobozokban rásózott sonkáktól. Barna is teleette magát sonkával, de Krisztián szerint inkább az a probléma, hogy miért csak húsvétkor főznek az emberek ilyen ételeket. Vagy például miért csak karácsonykor főznek töltöttkáposztát.

Barna a modoros versszavalásról kérdezte Krisztiánt, aki egyébként szereti a rossz szavalást, mert az vicces. A legrosszabb szerinte az, amikor egy szavalás csak egy kicsit rossz, mert akkor nem lehet tetten érni. Nyáry szerint alapvetően ott a hiba, hogy sokszor nem tudatosítjuk, jó költőknek is vannak nagyon rossz versei, amiket csak rosszan lehet elmondani. Tehát csupán az, hogy egy verset Ady írt, még nem jelenti azt, hogy jó is lesz a vers. Sokan pedig üzembiztosan pont ezeket a verseket találják meg, például egy évnyitóra.

Sőt, a költészet több ezer éves létezése alatt az elmúlt ötszáz év előtt a vers hangzóművészet volt, tehát slam poetry. A költészet kapcsán beszélgettünk arról is, hogy vajon drogoztak-e a magyar költők és írók, hogyan buliztak anno. Nyáry szerint Ady volt az egyik legnagyobb bulikapitány, de azért Molnár Ferenccel is izgalmas lehetett kávéházból kávéházba járni, mert neki pénze is volt az italra.

Nyáryt a legjobban a posta idegesíti, egész pontosan az ajánlott levelek körüli mizéria. Rendszeresen megtörténik, hogy a postás anélkül viszi vissza a levelet, hogy jelentkezett volna a lakásán. Erre Nyáry bemegy a postára, de addigra a levél még nem került vissza a postára. Ilyenkor kezdődik egy kutya-macska harc, amíg végül hetekkel később valahogy megszerzi a levelet. Márkó megoldása erre az volt, hogy bemószerolta a postását, azóta mindent időben kézhez kap. Barna arról mesélt, hogy már szinte családtagjává váltak a csomagfutárok. Márkó szerint ha a futárhoz kerül a csomag, az már jó jel, míg ha a levél a postáshoz kerül, az rossz, mert akkor már biztos, hogy nem lesz meg. Krisztián attól készül még ki, hogy a hozzá járó irodalmi folyóiratokat, amik nem férnek bele a postaládába, a postás rendre beleerőlteti, így persze teljesen szétroncsolódik a küldemény.

A srácok azt hallották író vendégükről, hogy notórius konfliktuskerülő. Egy alkalommal például egy felújítás során más színűre festették a lakást, Krisztián viszont azt mondta, inkább megszokja. De ezt az opciót inkább a kilátástalanság miatt választotta. Másik alkalommal egy munkás ferdén húzott fel egy falat, és mikor Nyáry ezzel szembesítette, az volt a válasza, hogy

hát, én is ezt izélom.

Barna általánosságban zavarban van a munkásemberektől, nem tud velük kommunikálni. Márkó szerint elég meglapogatni a hátukat, és így mindent el lehet érni.

Nyáry Krisztián Tiltott irodalom címen állított össze antológiát klasszikus irodalmi művekből az azonos neműek közti szerelemről. Az író szerint különösen problémás, amikor megpróbálják kitörölni a tananyagból az európai irodalom ezen fontos fejezeteit.

A srácok beszélgettek a cancel culture káros hatásairól, amely fellelhető mind a jobb-, mind a baloldalon. A valóságot sem a liberalizmus, sem pedig a konzervativizmus oltárán nem szabad feláldozni.

(Borítókép: Nyáry Krisztián. Fotó: Gerencsér Tamás / Index)