A világhírű magyar fotós biztosan ott lenne Ukrajnában

Találjunk ki egy izgalmas, többdimenziós figurát. Adjunk a múltjához némi tragédiát, egy véletlenül jött életcélt, sármot, kalandokat, szakmai sikereket, izgalmas magánéletet. Ez a karakter lehetőleg legyen magyar, aki világszinten ismertté válik. Az életét keresztezzék olyan nagy nevek, akiket itthon is, de külföldön is mindenki csodál. És mivel a drámák vésik a legnagyobb sebeket a szívbe, így mélyebbre hatolnak, mint a hepiendek, zárjuk a történetet egy tragikus halállal.

Annyi biztos, hogy bármit, azaz bárkit is találunk ki, sztorija és személye sosem lesz annyira izgalmas, mint Robert Capáé, akinek életére a fenti kikötések egyaránt megfelelnek, és mivel valós személyről beszélünk, eleve ver minden fikciót.

Az egyik legizgalmasabb magyarról szól a Spinoza Színház előadása, ami azok számára is érdekes lehet, akik még semmit sem hallottak Capa életéről, de azok számára is, akik ismerik a történetét.

Friedmann Endre (1913–1954) Budapesten született, majd a gyerekkorában cápának becézett fiú Robert Capa néven a világ leghíresebb haditudósítója, fotósa lett. Bohém, kalandor, nőcsábász volt, aki a háborúban nem ismerte a félelmet, a szerelemben viszont annál inkább. A kalandjait elmesélő dráma 1929 és 1954 között játszódik Budapesten, Berlinben, Párizsban, New Yorkban és Amszterdamban.

A Spinoza Színház célkitűzése, hogy saját produkcióival szórakoztatva tanítson. Ennek a gondolatnak a jegyében született a Capa, a világhírű fotós című előadás is, ami a modern fotográfia és a haditudósítás rejtelmeibe is beavat. Látjuk Capát a spanyol polgárháborúban, a kínai–japán háborúban, Észak-Afrikában, a normandiai partraszálláskor, végül a számára végzetes indokínai háborúban.

Útjai során olyan emberekkel kerül kapcsolatba, mint Trockij, Frida Kahlo, George Orwell, Ernest Hemingway, Roosevelt elnök, Ingrid Bergman, Humphrey Bogart, John Steinbeck, Pablo Picasso vagy éppen Ben Gurion.

A sok harc és különös találkozás története mellett belelátunk viharos szerelmi ügyeibe is, így derül ki a néző számára, hogy az egyik leghíresebb magyar, aki több mint 70 000 fotót hagyott az utókorra, nemcsak háborús hős, de a nők kedvence is volt.

Ott lenne Ukrajnában

A drámában Capa kísérője a gyermekkori barátja, Besnyő Éva (1910–2003), Hollandia egyik leghíresebb fotósa. Munkái képeslapok formájában százezres számban keringenek a nagyvilágban. A szintén magyar származású művész már a háború előtt nevet szerzett Hollandiában, majd tovább emelte népszerűségét, amikor a hetvenes évek nőmozgalmának „házi fotósa” lett.

Grisnik Petra és Ódor Kristóf, akárcsak Besnyő Éva és Robert Capa, gyerekkori barátok. Egy iskolába jártak, csak a fotószakkör helyett a színjátszókört választották. A két szereplő között hasonló cinkosságot lehet érezni, mint amilyen szövetség a két fotós között lehetett.

Munka közben a jelenleg zajló orosz–ukrán háborúra a szereplők is sokat gondoltak. 

Érdekes helyzet, hogy pont most kell egy háborús fotós bőrébe bújnom. Gyakran előfordul, hogy foglalkozunk a színházban egy témával, szereppel, és az, amiről beszélünk, megjelenik körülöttünk... Biztos vagyok benne, hogy ha Capa élne, bárhol is lenne, azonnal Ukrajnába utazna

– mondta Ódor Kristóf. 

A Capa, a világhírű fotós májusban kétszer látható a Spinoza Színházban, ebből az egyik alkalom május 24-e, ami azért is fontos dátum, mert Robert Capa 1954. május 24-én halt meg Vietnámban, ahol fotózás közben egy aknára lépett.

(Borítókép: Gordon Eszter / Spinoza Színház)