Végső búcsút vettek Görgey Gábor Kossuth-díjas írótól, költőtől, színműírótól, műfordítótól, volt kulturális minisztertől pénteken az Óbudai temetőben.
Az életének 93. évében elhunyt alkotó temetését evangélikus és katolikus szertartás szerint tartották.
Beer Miklós nyugalmazott római katolikus püspök búcsúztatójában felhívta a figyelmet Görgey Gábor kedves személyiségére, küldetésére és gazdag életútjára, amellyel másokat is gazdagítani tudott. Sorstársként idézte fel a kitelepítés éveit, majd azt hangsúlyozta, hogy Istennek titkai és csodái vannak, amelyeket csak utólag érthetünk meg.
Fabiny Tamás evangélikus püspök elmondta, hogy Görgey Gábor nem tehetett mást, írt, mert ez volt a küldetése. Megírta mindazt, amit látott, a történelmi tapasztalatait, vágyódását egy becsületes és tisztességes világ iránt, hitét és kételyeit is.
Görgey Gáborért szombaton 13 óra 30 perckor mondanak gyászmisét a Szent István-bazilikában.
Az írás volt a legfontosabb számára
Sokféle szerepe, szakmája közül mindig is az írást tartotta a legfontosabbnak, amelyet mindennap gyakorolni kell. Görgey Gábor 1929-ben született Görgey Artúr néven, az 1848-as szabadságharc honvédseregének főparancsnoka a dédnagybátyja volt. Már gimnazistaként jelentek meg versei, ekkor változtatta meg a nevét a Vigília című lap főszerkesztőjének, Sík Sándornak a tanácsára. Sík azt mondta, hogy Görgeyből biztosan író lesz, ismert ember, ezért nem kellene ezt a foglalt történelmi nevet használnia.
2002-ben a Medgyessy-kormány kulturális miniszterének nevezték ki, de a posztot eleve úgy vállalta, hogy nem tölti ki a ciklust. 2003-ban, az első kormányátalakítás során távozott, de 2004-ig a miniszterelnök kulturális főtanácsadója volt.
Görgey Gábor 2017-ben Radnóti Miklós antirasszista díjat, egy évre rá Prima Primissima díjat kapott.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!