Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMEz a digitális univerzum tényleg levisz alfába
További Kultúr cikkek
- Egy parkolóházban lőtték agyon a híres rappert
- Kétmilliárd forintot csengettek ki egy kődarabért, amit egykor útburkolatként használtak
- Csonka András: Pár éve kussoltam volna, de ez most fáj
- Galkó Balázs súlyos baleseteket szenvedett, közösségi oldalán osztotta meg kálváriáját
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
A kiállításról – amely teljesen elvarázsolt minket – előzetesen azt olvastuk, hogy
a fény, a hang és a művészet birodalma, egy érzékszervi utazás. A kiállítóterek átalakulnak misztikus világokká, ahol elmosódnak a határok a valóság és a vízió között, ahol a néző részesévé válik az alkotásnak, és létrejön a varázslat. A pop-up kiállítás alkotói újragondolták a művészet és a technológia kapcsolatát, létrehozva egy páratlan audiovizuális élményt, mely egyedülálló a hazai művészeti palettán. A Cinema Mystica tematikájában misztikus és elgondolkodtató videó- és multimédia-alkotások szerepelnek, az installációk fő témái a lélek ébredése, a tudat transzformációja, az új tudatosság, valamint az ember és az univerzum egymásra hatása. Digitális alkotások, immerzív vetített terek, 3D nyomtatott szobrok, interaktív élmények és rövidfilmek várják a látogatókat.
Ez nem a valóság, ez alternatív világ
Május végén a harmincfokos hőségből betérni a Kristály Színtérbe igazi felüdülés. Nemcsak kellemes klíma várja a művészetkedvelőket, de azonnal egy különleges világban találja magát, aki belép az ajtón. Már az előtérben belecsöppenünk a Cinema Mystica világába, hiszen félköralakban sorakoznak a LED-fényes geometriai alakzatok, a spirituális jellegű szobrok és faliképek.
A jegykezelő hölgy gyorsan eligazít minket, mutatja, hogy mögötte ez már maga a kiállítás, a nagybetűs tárlat azonban egy rövid folyosó után tárul a szemünk elé. Sötét térbe toppanunk, csak a kék-zöld-rózsaszín fénycsóvák világítják meg a termet. Furcsa zajok – az installációkból jövő zenei aláfestések – törik meg a csendet. Néhány látogató suttog, hangosan egyikük sem mer szólni, nehogy megzavarja a többi érdeklődő minden érzékszervre kiterjedő virtuális utazását a pillanatban.
Az álló- és mozgókép erejét ötvöző installációk új műfajt hoznak létre:
egyszerre sétálunk egy hatalmas, többtermes moziban és egy képzőművészeti kiállításon. Ide-oda kapkodjuk a fejünket, a sok impulzus egyszerre zsibbasztja és tölti fel az agyat és feszegeti a képzelőerő határait. A látogató akarva-akaratlanul is eggyé válik a művekkel, hiszen ebben a kiállítótérben az embert magába szippantja a tér és az idő.
Kockafejű guruk és világító állatfejek, amelyek mintha hirtelen emberi alakot öltenének: a vetítőből jövő fény, a megvilágítás furcsa kompozíciója teszi. És míg az alakváltó lényt szemléljük, mellettünk mozifilm pereg. A széksorok őrzői – ki hitte volna – lézervágott duplex lemezből készült fényinstallációk. Mögöttünk a membrán, amelyből szó szerint egymás után születnek meg az emberek, mintha össze lennének kapcsolva. Engem is belekényszerítenek a hatalmas hártyába: bemenni nehezebb, mint kijönni, talán a felém irányuló utasítás teszi, talán a saját bizonytalanságom, hogy vágyom-e az egészre. Egyszerű, mégis összetett gondolatok ezek. Nem tudok rájuk választ adni.
Földöntúli élmény
A kiállítás talán leglátványosabb – pontosabban legérdekesebb élményt nyújtó – része kétségkívül a Let There Be Life című immerzív videó(vetítés) az élet keletkezéséről. Sejtek, amőbák, trilobiták, medúzák, csigaházak, csont és vér, színek és formák cikáznak át az egész termen, a ritmusos zenére tekergő lényekről képtelenek vagyunk levenni a szemünket. Negyedóra egy helyben ülés az eredménye: a látvány- és hangzásvilág levisz alfába, kétszer is lepereg a film, mire erőt gyűjtünk, hogy felálljunk, és ne aludjunk el a teremben a mellettünk hasonló állapotba került idegenekkel, miközben őslények úsznak át a testünkön. Olyan érzésem van, mintha nem a valóságban járnék, hanem valamiféle földöntúli történésbe csöppentem volna.
A Cinema Mystica művészei a Global Illumination alkotói közösség tagjai közül kerültek ki. A kiállított alkotások többsége valódi csapatmunka, hiszen a koncepciótól az animációs tartalmakon át a fizikai megvalósításig az alkotók tudatosan a kollektív alkotás erejét hívták újra életre.
A pop-up jellegű, új médiumokat felvonultató kiállítás egy érzékszervi utazás, amely 16 egyedi installáción vezet végig a város legújabb kulturális helyszínén, a margitszigeti Kristály Színtérben. A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál kiemelt programja.
(Borítókép: Cinema Mystica)