Menny és pokol között a magyar zeneszerző-legenda

Kicsivel kevesebb mint két hónapja nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban a Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című, világszinten is kuriózumnak számító kiállítás. A németalföldi festőtől összesen körülbelül húsz festmény és hasonló mennyiségű rajz maradt fenn, ezeknek a műveknek mégis közel a felét sikerült Budapestre hozni. Bosch festményei egyszerre lenyűgöznek és elborzasztanak. Képei magukba zárták a középkori emberek félelmeit és vízióit, amit bár egészen más körülmények generáltak, mint amilyen hatásokat fél évezreddel később tapasztalunk, mégis a mai ember szemével is értelmezhető, abszurd kettős érzéseket foglaltak magukba: legyen az a hedonizmus és a halálvágy, a féktelen öröm és a visszafojtott élvezet, a mérhetetlen tisztaság vagy az elemi gonosz.

A kiállítás tényleg magával ragadó, és bár a szokottnál nagyobb érdeklődés övezi azt a kettősséget, ami a menny és pokol skálájának végleteit átjárja, megéri végigállni a Szépmű bejáratánál kígyózó sort, hogy az emberek válla fölött addig nézzünk egy-egy képet, amíg végül már csak mi maradunk a festmények előtt.

Gyönyörök kertje

Mondjuk, amekkora az érdeklődés a kiállítás iránt, valószínűleg sosem fogunk annyira egyedül maradni a képek előtt, mint Kurtág György, akit Bosch egyik legismertebb és legszeretettebb, a Gyönyörök kertje című képe előtt kaptak lencsevégre. A fotót a Szépművészeti Múzeum osztotta meg azzal a kísérőszöveggel, hogy a kilencvenhat éves, kétszeres Kossuth-díjas magyar zeneszerző, neves zongoraművész és kamarazene-tanár majdnem három órát töltött a kiállítás megtekintésével.

Az európai festészet egyik legnagyobb hatású és legemblematikusabb életművét megalkotó németalföldi mester, Hieronymus Bosch (1450 körül–1516) művészetét bemutató kiállítás július 17-ig látogatható.

A tárlat olyan különlegességeket rejt, mint a brugge-i Utolsó ítélet-triptichon, A bolondok hajója (Párizs, Musée du Louvre), a Királyok imádása (New York, Metropolitan Museum of Art), a Szent János Patmosz szigetén című festmény (Berlin, Gemäldegalerie) vagy az Ecce Homo (Frankfurt, Städel Museum). A festményeket a Szépművészeti Múzeumnak úgy kellett kikönyörögni a világ nagy múzeumaitól, nem véletlen, hogy a műtárgyak biztosítási értéke egymilliárd euró.

A nagyszabású kiállításra mintegy félszáz köz- és magángyűjteményből érkeztek remekművek, többek között a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum, a The Morgan Library & Museum, New York vagy a madridi Museo Nacional del Prado kölcsönzött alkotásokat a budapesti bemutatóra.