Kero Amerikában adná el a magyar Levi’st

A farmer, főleg az, amit mi „lévisznek” hívtunk, földrészeken és korszakokon átívelő szimbólummá vált. Hogy lehet, hogy magyarul írták meg az első zenés színpadi művet az ikonikus Levi ’ s farmer világsikerének kovácsáról?

Ez számomra is rejtély. Valami miatt róla nem nagyon készült amerikai film, könyv, színdarab. Itthon viszont volt egy Kállai Pista bácsi, az Operettszínház csodálatos dramaturgja, aki nyolcvan évesen beült a könyvtárba, eltöltött ott két-három hónapot, és egyszer csak jött egy telefon. Ennek már kilenc éve, de hasonló telefonhívást korábban is kaptam tőle.

Farmerügyben?

Nem, először 2004-ben telefonált, és azt mondta, hogy van egy ötlete. Elmesélte, hogy egy harmincas években írt színdarab, a Torockói menyasszony foglalkoztatja. Film is készült belőle 1937-ben, és ezzel kezdhetnénk valamit. Bőhm Györggyel megírták a librettót, Miklós Tibor a dalszövegeket, én pedig a zenét. Mindig nagy szerencsém volt abban, hogy tehetséges, szimpatikus és szeretni való emberekkel dolgozhattam együtt. Akikkel még veszekedni is jó. Így született meg a Menyasszonytánc című musical. Tíz évig játszottunk az Operettben telt házak előtt.

Ki írta a farmerkirályról szóló zenés színdarab librettóját?

Kállai István kezdte el a munkát, és a fia, Kállai Gábor folytatta. Pista bácsi nyolc évvel ezelőtt meghalt, a fia, aki sakkozó volt, apja halála után befejezte a darabot. Tavaly év végén még megbeszéltem vele egy találkozót, és szilveszter napján jött a dermesztő hír: ő is meghalt. Még hatvanéves se volt…

Szerzőtársként Müller Péter Sziámi szerepel a színlapon. Ő írta a dalok szövegét?

Igen, és ő is nagyon szerethető, ráadásul kiváló szakember.

Miért vártak ennyit a musical színre vitelével?

Eredetileg 2017-ben lett volna a premier az Operettszínházban, de sajnos erre akkor nem kerülhetett sor. Ezért is vagyunk hálásak Oberfrank Pálnak, aki befogadta a Veszprémi Petőfi Színházba a darabot.

Akkor azért nem mutathatták be a produkciót, mert Kerényi Miklós Gábort többen bántalmazással vádolták, majd gyakorlatilag kitiltották az Operettszínházból. Néhány évre el is tűnt a hazai zenés színházak világából. Erről mi az ön véleménye?

Az, hogy senki se bizonyított be semmit, mégis lapátra tették. Egy ilyen tehetséges emberrel szemben ez nem tisztességes eljárás.

Ezzel sokan vitatkoznak, de tény, hogy nincs hivatalos ítélet egyetlen magyar #metoo-ügyben sem. Ilyen okok miatt távozott a Vígszínházból Eszenyi Enikő, az Operettből Kerényi Miklós Gábor, a Katonából és a Színművészeti Egyetemről pedig Gothár Péter. Azóta Eszenyi és Kero is több előadást rendezhetett, és a hírek szerint Gothár Péter is újra dolgozni kezd. Ezek szerint megbocsátott nekik a szakma?

Keróval kapcsolatban már elmondtam, amit erről gondolok. Most pedig nagyban neki köszönhető, hogy végül megszületett a Levi’s Story.

Veszprémben lesz az ősbemutató?

Nem, a premiert Siófokon tartjuk, ahol két előadást is játszunk júliusban. Utána jön Fertőrákos, majd ősztől a Veszprémi Petőfi Színház. Nagyon jó a csapat, szeretik a számokat, jó bemenni a próbákra, érzem a színészeken, táncosokon, a kóruson is, hogy jól érzik magukat a próbákon. Szeretem az olyan alkotómunkát, ahol sose mondjuk, hogy ez így már elég jó, folyton azon törjük a fejünket, hogyan lehetne még jobb.

Keróval úgy néz ki az alkotó folyamat, hogy elmeséli a szituációt, elmondja, hol állnak majd a szereplők, hol lesz a kórus. Amikor leülök a zongorához és nekilátok a komponálásnak, már ott van előttem az egész színpad, és ez inspirál. Amikor kiderült, hogy mégis bemutatjuk, és dolgozni kezdtünk,

Mi a darab története?

Egy kis bajor faluban megszületik Löb Strauss valamikor az 1820-as években, majd tizennyolc évesen a családjával együtt kivándorol Amerikába. San Francisco városában kitalálja és gyártani kezdi azt a nadrágot, ami azóta fogalommá vált. Hetvenöt éves korában hal meg, és egy birodalmat hagy maga után.

Igaz az a legenda, hogy annak köszönheti a sikerét, hogy vitorlavászonból varrt elnyűhetetlen nadrágot a telepeseknek?

Pista bácsi ennek is utánanézett, és valóban így történt. De a nadrágon túl egy klasszikus zsidó sorsról is szól a darab.

Van is erről egy dal a darabban. Kerényi Miklós Máté énekli, ő a címszereplő, Levi Strauss.

Mi a szerelmi szál a történetben?

Szerepel a darabban egy odesszai rabbi Szabó P. Szilveszter alakításában, aki remekül formálja meg a karaktert. A rabbi azért megy Amerikába, mert pénzt akar gyűjteni az otthoni zsinagóga felújítására. Megismeri Levi mamáját, Rebekát, őt Szulák Andrea játssza csodálatosan. Szerelembe esnek, ám a rabbinak vissza kellett mennie Odesszába a gyülekezetéhez és a romos zsinagógához. A fiatal Levi Strauss később az ő lányával találkozik a történetünkben.

Úgy tűnik, adja magát a történethez a zsidó és az amerikai zene.

Igen, a klezmer, a country, de vannak orosz és ukrán népdalok is az odesszai szál miatt. Tudja, hogy ott született David Ojsztrah is?

Ő is szerepel a darabban?

Nem, csak gondoltam, érdekes lehet. Szóval a darabban a klezmer dominál.

A témájánál fogva benne lehet az új musicalben akár a nemzetközi siker lehetősége is?

Kero már az első próbán közölte, hogy

Én általában szkeptikus vagyok, az amerikai piac nagyon zárt, de erre most valóban látok esélyt.

A zene is Broadway-kompatibilis?

Csak azt tudom felelni erre, amit Kerényi Imre mondott annak idején, amikor a zenekarommal rendezte meg a Hegedűs a háztetőn című musicalt. Neki is sokat köszönhetek, 

Imre ráérzett arra, hogy a Hegedűs a háztetőn úgy is működik, sőt nagyon is jól működik, ha nem egy harminctagú szimfonikus zenekar játszik az árokban, hanem hét klezmerzenész a színpadon. Ez volt a Budapest Klezmer Band.

Kerényi Imrének korábban is volt kapcsolata a zsidó zenével?

Nem, egyszerűen ráérzett. Odaadta a dalok zongorakivonatát, és megkérdezte: hogy is hívják azt a zenét? Klezmer, válaszoltam. Na, mondta, akkor ezt klezmeresíteni kell. Én egy kicsit bizonytalan voltam, de ő egy mondattal legyőzte az aggályaimat: Fegya, te sikerre születtél. Nem akarom magam dicsérni, de a zenekarral is csak sikereink voltak.

Senki sem lepődött meg, hogy heten zenélnek a nagyzenekar helyett?

Nem volt egyszerű, főleg, mert az előadást úgy engedélyezték a szerzők, hogy legalább huszonhárom fős zenekar játsszon. Amikor ezt az aggodalmamat felvetettem Imrének, azt mondta, ne is törődjek vele, úgyse jön ide senki ellenőrizni.

Nem is buktak le?

Dehogynem. A szövegíró, Sheldon Harnick elment a darab bécsi bemutatójára, és ha már ott volt, gondolta, átugrik, és megnézi a budapesti próbákat is. A bemutató előtt egy héttel szólt, hogy másnap meglátogatja a Madách Színházat. Imre rémülten telefonált, hogy jön, és mi lesz.

Hogy úszták meg?

Írtunk egy levelet, hogy a két csellistánk beteg, a kürtös, a gitáros meg a többiek is ágynak estek. Hatalmas járvány tombol, mindössze heten játszunk.

Hogy fogadta a rejtélyes járvány hírét az amerikai szerző?

Megnézte a próbát, utána odajött hozzám, gratulált, nagyon tetszett neki. Azt mondta, csodálatos a zenekar, ne is erőltessük a többieket. A betegek maradjanak szépen otthon, ez a hét ember is tökéletesen megfelel.

Lehet, hogy átlátott a szitán?

Persze, nagyon tetszett neki a mi verziónk.

A Levi ’ s Storyban is játszik a Budapest Klezmer Band?

Most nem, mert mindenkinek rengeteg egyéb dolga van, nem tudtam volna mind a hét embert egyeztetni a próbákra, előadásokra. Nálunk nincs váltó, nincs hakni. Harminc év alatt egyszer se kellett helyettesíteni valamelyik állandó tagot. Majd amikor megyünk Amerikába.

(Borítókép: Jávori Ferenc. Fotó: Kaszás Tamás / Index)