Meghalt Méhes László
További Kultúr cikkek
- Azahriah és a Coldplay is triplázott, Budapest felkerült a zene térképére
- Galkó Balázs: Sokkal jobb lenne gyorsan véget érni, mint ennyi szenvedés közepette élni
- Hírek érkeztek a kórházban fekvő Bodrogi Gyuláról
- Jótékonysági show-műsor indítását fontolgatja Drake
- Visszatért a pokolból, és majdnem leszakította a Művészetek Palotájának tetejét
Méhes László 1944-ben született Budapesten. A budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban Viski Balás László, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán pedig Bernáth Aurél tanítványa volt. Az 1967-ben diplomát szerző művész részt vett az Iparterv 1968-as kiállításán, majd a csoport következő évi tárlatán is képviseltette magát. Az 1969-ben bemutatott, Hétköznap című művét a magyar fotórealista festészet első megjelenéseként tartja számon a művészettörténet.
A festőművész 1971-ben állított ki először Párizsban, a Fiatalok Biennáléján. 1979-től Párizsban, valamint a francia fővároshoz közeli Torcyban élt. 1992-ben képzőművészeti magániskolát alapított Torcyban.
Szürrealisztikus stílus
Még tanulóéveiben kialakította lírai, szürrealisztikus stílusát, amellyel hamarosan a Csernus-féle szürnaturalizmushoz csatlakozott (Szentendrei háztetők, 1964). Önálló felületkezelési technikákat kísérletezett ki. Időközben az amerikai pop-art is hatott rá. Szokásává vált, hogy miniatűr képeket fest, valamint festékmaradványokból, ásványokból, apró tárgyakból kollázsokat, kis üvegdobozokat állított össze – írja az MTI.
A hetvenes évek elején konceptuális műveket és akciófotókat készített, környezeti és társadalmi problémák (Gyeptégla oázis, 1970; Három meditáció a legkisebb térre, 1972), valamint a tűz és a víz témája foglalkoztatták (Tűz-víz akció; Paragrafuslágyítás, 1971).
Hiperrealista képek
A képzőművész 1967-től kezdve festett és rajzolt hiperrealista képeket, amelyek közül a Langyosvíz-sorozat 1970-től magyar vonatkozásban radikális társadalomkritikai tettként is értékelhető, míg Franciaországban az első amerikai fotórealistákkal egy időben keltett feltűnést.
Több önálló kiállítása volt Budapesten, Párizsban, Tokióban. A Műcsarnokban 1999-ben volt egyéni tárlata. Csoportos kiállításokon vett részt 1971-től több alkalommal Párizsban, Budapesten többek között a Magyar Nemzeti Galériában (1991, 1993, 1993), az Ernst Múzeumban 1993-ban, a Műcsarnokban 1997-ben. Munkásságát 1995-ben a Salon de Maisons-Laffitte nagydíjával ismerték el.
Méhes László képei a hazai közgyűjtemények közül a Magyar Nemzeti Galériában, a Szombathelyi Képtárban és Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumban is megtalálhatók. Több párizsi múzeum és közgyűjtemény őrzi munkáit. Méhes László franciaországi temetéséről később intézkednek.