„Utolsó lyuk vagyunk a furulyán” – zenészek a kata módosításról

Végre beindultak a klubkoncertek és itt van a fesztiválszezon, úgy tűnt, hogy kezd minden a helyére állni a szórakoztatóiparban, arra viszont senki nem számított, hogy még csak most jön a feketeleves. A szakmában elterjedt adózási módszer volt a katázás egészen mostanáig. Bár egyelőre még senki nem tudja, hogy pontosan mihez is kezdjen szeptembertől, sokan már a külföldre költözésen vagy a szakmai tevékenység megszüntetésén gondolkodnak. 

Hangmérnök

„A szakma mint olyan, nem fog tudni semmit csinálni. Egy dolgot tudna, de azt nem merik meglépni. Közeleg augusztus 20. Ha akkor lenne egy szolgáltatói engedetlenség, arra talán felfigyelne a vezetőség.

Akinek el kéne indítani a himnuszt, nem indítja. Aki piros fehér zöldre festi a hidakat és a várost, nem teszi meg. Erre talán felfigyelnének, de ezt senki nem meri megtenni (én se, pedig nagy eséllyel részem lesz benne)” – mondta el az Indexnek Farkas Krisztián hangmérnök.

Énekes

Kaj Bernadett, a Blahalouisiana, Krúbi és több zenekar alkalmi vokalistája szerint mindenki megdöbbent a zeneiparban és csak találgatni tudnak, hogy hogyan is tovább.

„Amit tapasztalok, az az, hogy sorban írogatnak a zenekari csoportokba, hogy ki mit tud és hogyan lesz tovább. Nyilván elég friss a dolog, szóval egyelőre nincsenek nagyon alternatívák. Mindenki csak találgat. Számomra megdöbbentő, hogy egy nap alatt egy ilyet át tudnak nyomni a parlamenten. Pontosan olyan, mint amit zenészként a Covid alatt tapasztaltunk. Mindig utolsó lyuk vagyunk a furulyán” – nyilatkozta az énekes.

Menedzsment

Nemcsak magánszemélyeket, de egész kiadókat és menedzsmentcégeket veszélyeztet a törvénymódosítás. Bánki Nikoletta, aki több zenekar menedzselésen kívül saját kiadóját, a GrapefruitMoon Recordsot is egyéni vállalkozásával működteti és a zenei pályázatokat is ezen keresztül kezeli, úgy gondolja, ez egy olyan változás, aminek nincs jó szegmense.

„Nyolc éve foglalkozom zenei pályázatokkal, több százat elszámoltam már, 80%-ban kisadózó számlákat adunk le, hiszen

Beláthatatlan következményei lesznek egy olyan szektorra nézve, ahol a támogatási rendszer gyakorlatilag fenntart egy csomó olyan zenekart, ami mondjuk műfajából  vagy egyéb okokból  fakadóan nem tud piaci alapon megmaradni.  Ráadásul egy iszonyú nehéz pandémiás időszak után, amiből épp csak kezdünk kilábalni.”

A menedzser szerint jelenleg a túlélés a cél, hiszen olyan szinten behálózza a zeneipart az adózási forma, hogy ebből senki nem jön ki jól.

Számok

Farkas Krisztián számokkal és adatokkal is pontosan kifejtette azt, hogy őt hogyan érinti a változás:

„Vannak olyan cégek, akiknek idén már megközelítőleg hárommillió forintot számláztam, most mérlegelnem kell, hogy a hónapokra leosztott fennmaradó összeg 40%-át kifizetem (ez jelenleg kb. 700000 forint), mint katakeret-túllépés, vagy megtartom így a vállalkozásom és akkor csak a járulékot fizetem be, de nem tudok bevételt szerezni.

 (ők vannak egyébként kevesebben,) így most meg vagyok lőve. Ha átállok átalányadóra, az éves szinten 2 500 000 forint kiesést jelent, ami azért egy szabad szemmel jól látható összeg ahhoz, hogy fájjon. Viszont, ha elmegyek az egyik partnercégemhez dolgozni, akkor az összes többitől el kell köszönnöm. Mivel foglalkozom stúdiózással, hangosítással és tanítással is, így ez elég nehéz döntés számomra.”

A törvény módosítsanak köszönhetően valószínűleg visszatér a feketén fizetés is a zenekarok részéről:

„Azt mondanám, hogy a legjobban a zenekarokkal járó technikusok fogják megérezni. De jobban belegondolva ők

mint a kata előtt. Ha valaki megkérdezi, akkor baráti szívesség, a buszban hazafelé meg gazdát cserél az a pár Deák” – mondta Krisztián.

Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt években kiépített, a zenekart segítő munkatársaknak anyagi biztonságot jelentő rendszer teljes mértékben felborul a zeneiparban. A session zenészek pedig rengeteg munkától fognak elesni.

„Már a pandémia óta átalakulóban van a zeneipar. Olyan pluszkiadásokat, mint a vendégszereplők, köztük a vokalisták és fúvósok, nem fognak tudni megfizetni a zenekarok, hiszen annyira szűkösek a pénzforrások” – mesélte Bernadett.

Mostanában egyre több ismert zenekarnál és előadónál tűntek fel alkalmi vokalisták és zenészek, akik mindannyian emelték a produkciók színvonalát. Sokan nagyobb koncerteken és fesztiválokon rengeteg session zenésszel dolgoznak, akik most kétségbeesetten várják a fejleményeket.  

(Borítókép: Schoblocher Barbara énekel a Blahalouisiana zenekar koncertjén a június 24. és 27. között megrendezett VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozón a Dunakanyarban 2021. június 26-án. Fotó: Nagy Zoltán / MTI)