Rév Marcell a generációja egyik legkiemelkedőbb operatőre, akivel most az American Cinematographer augusztusi számában közöltek interjút, amit a filmhu szemlézett.
Az 1884-ben született Rév Marcell, a Magyar Filmoperatőrök Egyesületének (HCA) tagja az Eufória című sorozat fényképezésével tett szert világhírnévre, nem meglepő, hogy a beszélgetés központi témája is az HBO sikersorozata volt.
Az Eufóriát minden pozitív kritika ellenére is több támadás érte, hogy nem átlagos tinik történetét mutatja be, ám az AC cikke kiemeli, hogy a sorozat célja inkább az volt, minél érzékletesebben adják vissza, hogy milyen napjaink fiataljainak bőrében lenni. Ezt Rév Marcell is megerősítette a lapnak, szerinte egyáltalán nem a szereplők társadalmi hátterét akarják bemutatni, hanem a felnövés kérdéseivel és nehézségeivel foglalkoznak, melyek során kialakul valakinek a személyisége.
Ezt az élményt mindannyian át tudjuk érezni
– idézi a filmhu Rév Marcell sorait.
Ahhoz képest, hogy a sorozatban gimnazista fiatalokról van szó, az Eufória rendezőjében, a széria központi karakterét alakító Zendayában és Rév Marcellban az a közös, hogy egyikük sem járt hagyományos amerikai középiskolába.
Rév Marcell a Színház- és Filmművészeti Egyetemről is beszélt valamennyit. Mivel az interjú A fény művészete címmel jelent meg, elárulja, hogy öt évig tanultak az egyetemen világítani. Azt is elárulja, hogy az SZFE-n elég szegényesek voltak a körümények, és leginkább régi kamerával tudtak csak dolgozni, cserébe valódi filmre forgathattak, és kiváló tanáraik voltak. (Oktatói között volt többek között Rák József, Babos Tamás, Enyedi Ildikó vagy Gelencsér Gábor.)
Sam Levinson a Rév Marcell-lel forgatott első közös filmjük premierjén vázolta fel először a magyar operatőrnek az Eufória ötletét, amely egy izraeli minisorozaton alapszik.
Az első évad „megragadott pillanatok”-szerű képi világához viszonylag újonnan piacra dobott, nagy formátumú digitális kamerát és lencséket (Prime DNA lencsékkel felszerelt Alexa 65 kamerát) alkalmaztak, ami szokatlannak számított egy tévés produkciónál.
Ez a lencse szép holdudvarhatást kelt, elveszi a digitális kép tisztaságát, amivel mindig meg kell küzdjek. Sokkal piszkosabb képet hozott létre, amit nagyon szerettünk.
Rév Marcell a pilotot és három további részt fényképezett az első évadból, a világítás tekintetében minden esetben az egyszerűségre törekedett, ezt az irányt a többi részért felelős operatőrök is megtartották. A színeket helyezték a középpontba, a sárga-kék kontrasztnak a nappali és az éjszakai jelenetekben is meg kellett lennie.
A második évad forgatása a Covid-járvány kitörése miatt csúszott. A lezárások alatt Levinson és Rév leforgatta a Malcolm és Marie című nagyjátékfilmet, valamint két Eufória-különkiadást is. Mivel a második etapnak merőben más vizuális világot képzeltek el, a különkiadásokat arra használták, hogy képileg is összekössék velük a két évadot. A legnagyobb váltást az jelentette, hogy a digitális kamerákról átálltak a hagyományos nyersanyagra, 35 és 16 mm-es filmre is forgattak.
A második évadra szándékosan eltávolodtak a modern stílustól. Rév Marcell úgy fogalmaz, hogy egy „gimis emlékfoszlány” nosztalgikus érzete volt a cél.
Az agy sosem tisztán tárolja el az emlékképeket. Homályos lenyomatok lesznek belőlük
– idézi a filmhu.
Rév véleménye szerint ha az ember filmre forgat, folyamatosan fejben kell tartania az elképzelt képet, ami arra ösztönzi, hogy mindig átgondolja, és újabb ötletekkel álljon elő.
Digitálisan már helyben is fényelheted a kész anyagot, így itt hozod meg a döntéseket. A hagyományos filmben sokkal több a rejtély – és én szeretem a rejtélyeket.
(Borítókép: Rév Marcell 2019. június 11-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
