Összeolvad a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar

Ünnepnapra ébredtünk, ugyanis harminckilenc évvel ezelőtt négy különálló ország egyetértő testvériségben összefonódott, és megszületett Kozmicke Kormorán.

A Trafóban járunk a Soharóza kórus legújabb catwalkelőadás-premierjén. Ha esetleg ebből a mondatból több lenne az ismeretlen tényező, mint egy harmadfokú egyenletben, akkor gyorsan tisztázzuk, hogy miről is beszélünk.

A Catwalk Concert Productions Nagy Fruzsina jelmeztervező és a Soharózát vezető Halas Dóra karnagy közösen alapított projektje, ugyanis az előadók nemcsak mint énekesek, színészek vannak jelen, hanem egyszerre kifutómodellek is. Ugyanis amellett, hogy a csapat választ egy rendszerint elég szélsőséges véleményekkel átitatott témát, amelynek megteremtik a zenei világát, hangulatát, és hozzáadják saját mondanivalójukat, mindezt szemet gyönyörködtető és pofátlanul ötletes ruhákban teszik.

Ebből az egészen új koncepcióból és ötletből eddig több zseniális, nem túlzás azt állítani, hogy világszínvonalú produkció született. Ott volt a Tabu kollekció, Az Ügy, de belevitték egyediségüket Gergye Krisztián egyik előadásába is, és azt is megmutatták, hogy a gasztronómiai élvezeteket hogyan lehet vegyíteni egy standup-előadással.

Most pedig megszületett a Keleti blokk, amely Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország szocialista-kommunista múltját dolgozza fel egy olyan nemzetközi koprodukció keretében, amelyet az említett korszak „társadalmi, esztétikai és mindennapi életének ízei és hangulatai inspiráltak”.

A színpadkép fehér, lekerekített téglalapokból áll össze, ami egyszerre idézi a Kádár-korszak paneljeit és a régi tévéket, mindettől pedig sokaknak beugrik az az életérzés, amikor a családok esténként együtt ültek le a nappaliban, hogy a közszolgálattal búcsúzzanak az aznapi munkától, mielőtt belevágnának a másnapi melóba.

Ez pedig nem véletlen, ugyanis a fehér elemek egyfajta vetítővászonként elevenednek meg a kezdés pillanatában, és a Z generáció tagjait leszámítva a hangyacsatát nézve mindenkit elönt a nosztalgia. Majd besétál Kozmicke Kormorán egyetlen csatornájának, a Tévé Csterinek híradós műsorvezetője, Szlodki Paplanyina, hogy köszöntse a „stúdióban” és a tévéképernyők előtt helyet foglaló nézőket, a tulipánokat és tulipánékat.

Innen pedig egy egész estés műsor veszi kezdetét, a szemünk előtt elevenednek meg a Fózió Napjának ünnepségéről a helyszíni beszámolók, riportok, körbenézhetünk a V4-es országok közös emlékképeiből teremtett jövőben. A Keleti blokk hangulata egyszerre idézi a Twin Peaks harmadik évadát, ahol David Lynch már szabad kezet kapott, Orwell regényeit és az Így jártam anyátokkal című sorozatból Barney Stinson kortárs színházi előadását.

Viszont mindezt nagyon viccesen, kifejezetten szellemesen és egyszerre ismerősen, mégis egyedien teszi. Nincsenek szájbarágott mondatok, egyértelmű utalások a jelenlegi közéletre. A humora frissítően hat, bőven lehet nevetni, amire szükség is van abban a teremtett világban, ahol nézőként eggyé válunk Kozmicke Kormorán polgáraival.

Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete

Van abban valami kicsit fullasztó, amikor az ember el akar menekülni a valóság fojtogató szorításából, de egy előadáson is a hanyatló Motsár ellen vívott ideológiai meggyőződés még inkább szorító ölelésébe érkezik. Ám szerencsére amikor már tényleg sokká válnak a látottak, mindig érkezik egy könnyedebb jelenet. Külön említést érdemel az esti mese, amelyet a technikát jól kihasználva egyszerűen és nagyszerűen prezentáltak.

A jelmezek újfent őrületesek lettek, az előadás szereplői pedig lenyűgöző gyorsasággal és profizmussal alakulnak a színfalak mögött Kádár-kockából a munka ünnepévé, bronz katonaszoborból gyári futószalaggá.

Minden szereplő érezhetően megfeszített energiákkal dolgozott, a premieren mindent beleadtak, hogy az előadás jól sikerüljön. Majdhogynem felidézték a régi, Kifutó című műsort, ugyanis olyan folyékonyan tűntek el és jöttek vissza szinte azonnal új emberként (vagy épületként, esetleg napként, netán tárgyként), mintha varázslat segítené őket. A TV4 műsorvezetőjének szerepét magára vállaló Pető Kata zseniális volt, hangja, arcmimikája, mozdulatai tökéletes pontokon húzták alá a lényeget.

A Catwalk Concert Productions és a Soharóza kórus annak érdekében, hogy valódi párbeszédet tudjon kezdeményezni a visegrádi négyek országainak fiataljaival – akiknek nagyon eltérő emlékei vannak erről az időszakról – ezen országokból hívott meg művészeket, és együtt hozták létre a projektet. A Keleti blokk közös múltunkról szól, utalva a jelen, sőt a jövő társadalmaira is.

A cél nem a szocialista korszak hangulatának nosztalgikus felidézése, hanem párbeszéd kezdeményezése az országok és a különböző generációk között, valamint annak átgondolása, hogy közös örökségünk hogyan él tovább a jelenünkben, és milyen módon vet fel releváns kérdéseket mai életünkre nézve.

Kedves tulipánok és tulipánék, ez a múlt vár a jövőnkre. Addig is álmodjanak – ha nem is szabadon, de szépeket. Vége.

(Borítókép: Szabó Réka / Index)